"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

hétfő, április 28, 2008

Hú micsoda hétvégém volt. Hét elején ugyanis kiderült, hogy Andreea és Jamie Hogan jönnek Boise-ba egy konferenciára, és az is kiderült, hogy Greg Opean fog tanitani ezen a konferencián. Miután ezeket megtudtam, nagy tervezgetésbe kezdtem, hogy hogyan is tudnánk találkozni velük.
Ha valaki nem tudná Andreea-t és Jamie-t még Vajtáról ismerjük, Greg pedig a budapesti golgotának volt a pásztora és 17 évi Magyarországon való tartózkodás után jött haza Amerikába. A budapesti gyüli volt életem első gyülije ahová megtérésem után nem sokkal "betévedtem". Először elég furcsa volt ez az angol-magyar felállás, de hamar beleszoktam...úgy látszik elég jól...ugyanis akkor még azt sem értettem volna meg, hogyha valaki valaki angolul tüsszent...:-)
Na de, szombaton délután korán felkerekedtünk és a gyülinél találkoztunk Jamie-kkel meg a két kis lurkójukkal és egy szuperjó estét töltöttünk együtt. Először is elmentünk vacsizni, aztán eljöttünk ide hozzánk és egy jó nagyot beszélgettünk. Nagyon jó volt őket látni!! Mindig nagy élmény találkozni valakivel akivel Vajtán töltöttünk el egy "kis" időt!! (A végén jön egy fénykép is rólunk, együtt.)
A nap csúcspontja pedig a Greggel való találkozás volt!! Hihetetlen de még a nevemre is emlékezett, hehehe. Szóval szuper jó volt, beszélgettünk egy kicsit, de aztán mennie kellett, mert a konferencia utáni alkalmon, és a vasárnapi alkalmakon is ő tanitott.
Vasárnap pedig volt alkalmam elmenni és meghallgatni a tanitást. Megmondom őszintén elég sok könnyet csalt a szemembe a dolog...sokat beszélt Magyarországról, és persze a KEGYELEMRŐL amiről mindig sokat beszél :-) A könnyek oka pedig az volt, hogy emlékeztetett mennyire hiányzik az a gyüli...a fura dolog viszont az, hogy ő már nincs ott, úgyhogy nincs mi hiányozzon...csak valahogy felkavart a dolog. Rengeteg időt töltöttem ott abban a gyüliben, sokat tanultam, dolgoztam és igy - hála Istennek - Isten megtanitott arra, hogy még a vezetők is emberekből vannak , hehehe...szóval kicsit olyan mintha ez pesti gyüli, Greggel az élen, egy kicsit a keresztény apukám lenne.
Na de igazán hálás lehetek, mert ez a gyüli, Bob Caldwell-el egy igazán szuper gyülekezet!!! Végülis ezért költöztünk ide vagy mi :-)


szerda, április 23, 2008

Na szóval leirom végre a régen beigért eper muffin receptjét. Igazából nem tűnik úgy, hogy felcsigáztam volna vele akár egy emberkét is, de azért hátha ...

Narancsmázas eper muffinkák
-1 2/3 pohár liszt

-1 1/4 teáskanál sütőpor

-1/4 teáskanál só

-8 kanál puha vaj

-2/3 pohár cukor

-1 tojás és egy másik tojás fehérjéje

-8 kanál (1/2 pohár) narancslé
-1/2 pohár jól feldarabolt eper
-1 pohár porcukor

1.
A sütőt melegitsük elő 375 F-re, ami most igy hirtelen fogalmam sincs mennyi Celsius .... Tegyük azokat a cukorka muffin papirkákat a muffin sütőformánkba. Keverjük össze a lisztet, sütőport és a sót.

2.
A puha vajat keverjük össze a cukorral addig amig olyan jó kis habos és sima nem lesz. Üssük bele azt az egy tojást, plusz a másik tojásfehérjét. Lassú fokozaton a mixerünkkel keverjük bele annak a lisztes cuccnak a felét amit az 1.-es lépésben összekevertünk a sütőporral és a sóval. Keverjünk bele a 8 kanálnyi narancslevünkből 6 kanálnyit, aztán adjuk hozzá a lisztes cuccunk másik felét is :-), mikor jól összezagyváltunk mindent, boritsuk bele a masszánkba a korábban apró darabkákra vágott eprünket.

3. Szépen kanalazzuk bele a pépet a muffin formákba és addig töltsük mindegyiket mig majdnem tele lesz. (Kb. 12 muffint kell, hogy kapjunk.) 20-22 percig süssük ezeket a kis cukorpofa muffinokat. Hagyjuk őket hűlni kb. 5 percig. ( A recept azt mondja, hogy pakoljuk ki őket egy rácsra...)

4. Készitsük el a narancsmázat. Keverjük össze a megmaradt 2 kanálnyi narancslevünket az egy pohárnyi porcukrunkkal, amig jó kis sima masszát nem kapunk. Azt is mondja a recept, hogy ennek a masszának olyan folyósnak kell lennie, hogy könnyedén rátegyük a muffinokra, de nem annyira folyósnak, hogy csak úgy kutyafuttában leszaladjon az oldalán...na jó nem pontosan ezekkel a szavakkal mondja...:-)...a lényeg az, hogy én ha jól emlékszem még tettem bele narancslevet, mert nagyon nem folyt....

5. A tetejére félbevágott eper darabkákat is mond, de az nálunk lemaradt...


Remélem valaki kipróbálja, én megcsináltam és naggggyon izlett....



péntek, április 11, 2008

Ma az a szuper dolog történt, hogy hosszú idő után először mentünk G és én csak KETTESBEN valahová! Ez az eset úgy esett, hogy Angie állandóan mondogatja már egy ideje, hogy el kell mennem a férjurammal valahová kettesben...mert hát na....az úgy járja.
Mára össze is egyeztettük a dolgokat és valami nagyon jól sikerült minden. G és én lőni mentünk :-) Igen tudom ez nem hangzik valami nagyon romantikusan de én nagyon jól éreztem magam.
Erről az egészről annyit kell tudni, hogy abban az évben mikor összeházasodtunk - 2004 hehe - decemberben Kaliforniában meglátogattuk G barátait akiknél lakott mielőtt Magyarországra jött volna és beleszeretett volna egy magyar leányzóba és ...na innen már tudjátok :-)
Szóval akkor John-nal elmentünk lőni...miután kiderült, hogy a kedves férjem tényleg szeret lövöldözni és a fegyverek, meg mindenféle ezzel kapcsolatos dolgok az egyik legkedvesebb hobbija...Erről a lövöldözős dologról akkor annyit meg is állapitottam, hogy nekem ez nagyon tetszik!!!
Sajnos azóta - !!!!! - sem volt alkalmam ezt gyakorolni, de G már ezermiliomféle pisztolyra, puskára szert tett amit nekem még nem volt alkalmam kipróbálni. Ehhez aztán még azt is hozzá kell tennem, hogy közben én is kaptam egy puskát a konyhámba...tudom ez elég meghökkentő, dehát ezek az amcsik márcsak ilyenek :-), különösképpen az én G-m...
De viszont még nem volt alkalmam kipróbálni ezt az én saját kis fegyveremet, igy ma délután végre arra is szert tettünk. NAGGGGYON SZUPER VOLT!! Ismét megállapitottam, hogy szeretek lőni és szivesen mennék is, amint a mi kis kétévesünk engedi....:-)

Felteszek néhány képet, de azért azt hozzá kell tennem, hogy a testtartásomon még van mit javitani...., hogy aztán olyan igazi Jack Bauer-esen lőjek!!! (Erről jut eszembe, megjött a kedvem egy kis 24-hez!!!)


Ezek közül az egyik az én "konyhafegyverem" :-) és még azt is hozzá kell tennem, hogy Ausztriában gyártották őket.


Ezek közül egyik sem az enyém...de azért kipróbáltam őket...hát elég nagyot ütnek és elég hangosak még a füldugó mellett is :-)


Az én G-m...


Ez meg én...se a testtartásom nem tökéletes, se az ahogy fogom a puskikát...na majd legközelebb...de azért jó móka volt!!


Egy kis lövöldözős videó a végére:




hétfő, április 07, 2008

Boldog Születésnapot Noah!! Nagyon szeretünk!!


Természetesen Thomas-os torta...

KETTŐ éves kismanó.

Hova bújt ez a Miki Egér?

Trallalalala...

Születésnapi pofitörlés...

Születésnapi csúszdázás.

A születésnapos megpihent játék közben :-)

szombat, április 05, 2008

Na jó, megint megváltoztattam a hátteret...de még ebben sem vagyok biztos...majd meglátjuk, hogy jön be.

Annyi gondolat van a fejemben amiről irhatnék...igy aztán biztos ez csak egy kusza bejegyzés lesz.

Az idő elég lassan akar igazán tavaszira fordulni...éjszaka még mindig fagy, napközben néha-néha már elég kellemes...de azért még nem az az igazi tavasz. Viszont ahhoz már elegendő, hogy ne a lakásban kelljen kuksolni. Játszótér az út másik oldalán, ami a közelsége miatt tökéletes, viszont Noah mostmár tudja, hogy ott van, igy sokszor amikor kimegyünk a ház elé, meglátja a mászókát a távolban és ezerrel próbálja a figyelmemet felhivni rá...és arra, hogy mennyire szeretne átrepülni a fák fölött...fel a csúszda legmagasabb pontjára.
A másokkal való játékmegosztást olyan pontra "fejlesztette" Noah az utóbbi időben, hogy ha már egy másik gyerek akár csak az irányába megindul...hatalmas sirással adja a tudtunkra - és mindenkiére aki a közelben tartózkodik -, hogy akármit is csinál, az az övé és nem hajlandó senki mással megosztani...sőt nem hajlandó arra sem, hogy egy másik gyerek mégcsak a játék irányába nézzen...
Az igazság az, hogy kb egy hete Noah rettentően nyűgös...igazából még nem sikerült teljesen rájönnünk az okára. Fogra gondolunk, de én már ezt az egész fogzást nem értem...mikor melyik jön...most akkor jön még neki, vagy már kint van aminek lennie kell ebben a korban. Jobb lesz ha utánaolvasok ennek egy kicsikét.
Ez a "továbbfejlesztett" problémáját a játszótársakkal is egy kicsit talán ennek a rovására irom, de aztán meg arra gondolok, hogy ez nem csak ennyi...bizony itthon senkivel nem kell megosztania a játékait, úgyhogy úgy tűnik ebbe a "korba léptünk"...abba a bizonyos dackorszaknak nevezettbe...
Itthon próbálok vele "gyakorolgatni", és persze legtöbbször nincs problémája odaadni a játékát a G-nek vagy nekem...de kint a játszótéren nem velem kell osztozkodnia.

Hétfőn lesz az én drágámnak a MÁSODIK születésnapja...
Holnapra lesz tortácskája is és vasárnap lévén előrehozzuk egy nappal az ünneplést. Képeket csinálok természetesen és meg is osztom majd veletek :-)

Már napok óta leszeretném irni egy új bevált eper muffin receptjét. Ez most sajnos elmarad...de igérem nemsokára felteszem mert rettentő finom lett és nektek is ki kell próbálnotok!!