Ennyi

Kedves Olvasók, akik már biztosan erre sem jártok, el kell mondjam, hogy bár megpróbáltam újra és újra, valahogy a blogolás az életünknek ebben a szakaszában nem fér bele az időnkbe :-(.
Mindig is nagyon jó ötletnek tartottam a blogolást, de egyszerűen erre most nincs kapacitásom. Isten áldjon mindenkit.

Emailben továbbra is elérhető vagyok: gabisummey @ gmail pont com

Alvásos változásaink

Nathan úgy tűnik, hogy lassan beáll az egyszeralvók csoportjába. Azt gondolja, hogy már olyan nagyfiú, hogy neki egy alvás elég ebéd után. Mint tudjuk azért ez az átállás nem megy ám olyan egyszerűen. Főleg, hogy az ember próbálja összehangolni az egyik gyerek alvásidejét a másikévál, hogy azért legyen egy óra NYUGALOM a házban... 

Valahogy egyszerre gondolták a srácok, hogy változtatnak az alvási szokásaikon, ugyanis ugyabben az időben, Noah is azt gondolta, hogy itt az idő egy kis változásra, igy Ő pedig azon munkálkodik, hogy talán már ne is aludjon délután. 

Ez kb úgy néz ki, hogy délelőtt Nathan elég jól birja egy bizonyos pontig amikor is már túl késő lenne letenni aludni, lévén majdnem ebédidő van igy már csak egy kicsit kell várnia amig mehet aludni. Aztán valahogy -nem egyszerűen- átvészeljük az ebédig tartó időt, miközben Noah-val próbálunk "tanulgatni" és aztán én meg próbálok ebédet csinálni - a napokban nem sok sikerrel. Persze nem azt mondom, hogy nem főzök, csak éppen takarékon vagyok. Csak a mit nagyon muszáj.

A napokban még a TV nézési elveimet is a kukába kellett dobni ebédidő előtt, mert Nathan annyira de ANNYIRA nyügös volt már, hogy egyszerűen nem tudtam a konyhába menni főzni, az óra meg ketyegett...az ebédidő meg jött rohamosan. Na igen, néha fel kell adni az elveket. :-( 

Bekapcsoltam nekik a TV-t és megnézhettek egy pontosan 28 perces mesét. Hehe. Én meg tök nyugalomban csinálhattam az ebédet.

Aztán itt van Noah. Az én drága kis tanulóm :-)

Ő meg van, hogy 3-4 napig nem alszik már délután. Eddig ez úgy történt, hogy bár tudtam, hogy talán nem fog elaludni, mégis betartjuk a mi kis ebéd utáni rutinunkat. Miután letettem Nathan-t aludni, Noah-val olvasunk egy pár mesét attól függően, hogy hány óra van, hogy mennyire van időnk. Általában 2-3-at. Aztán fogmosás, pisilés, és Ő is bemegy a szobába. Aztán igen, mostanában van olyan, hogy csak pihenget, ott fekszik, beszélget a kismacijával stb., de viszont néha volt olyan, hogy egy kicsit túlságosan is belelendült a beszélgetésbe és felébresztette az öcsikéjét ezért úgy döntöttem, hogy a mi szobánkba is lepihenhet. Viszünk be neki olyan játékokat amivel csöndben lehet játszani, könyveket is amiket lapozgathat stb. és megvan mondva neki , hogy amikor az óra ezt és ezt mutatja, akkor kijöhet. De addig pihennie kell, csöndben lennie, alhat is ha akar stb. Ma arra mentem be, hogy egyszer csak csöndbe lett és elaludt :-) Úgyhogy még nem teljesen adja föl azt a délutáni alvást, de azért afelé megyegetünk.

Lényeg a lényeg, egy kicsit még szokom ezt az új helyzetet, de főleg a picinek a délelőtti nyüglődését, kicsit kivagyok, de tudom, ebbe is majd beleszokunk :-)

B betű, , vagyis bee (méhecske)

A múlt héten a B betűvel ismerkedtünk. Aztán közben rájöttem - mivel én is útközben tanulok, hogy általában azokkal a betűkkel kezdik az ABC-t aminek az irása egyszerűbb, mint pl. N, Z stb. és azután jönnek a pocakos B betűk, meg a C-k meg ilyenek. Na de mivel én már a C-vel készültem erre a hétre, mi a C-vel fogjuk folytatni.(Hát igen, ebből is látszik , hogy eléggé kezdő otthonoktató vagyok, hehe.)

Végülis nem mintha ez alatt az egy hét alatt most hirtelen megtanulná Noah hogyan is kell irni ezeket a betűket. Ez inkább egy amolyan ismerkedős év a betűkkel. Szóval maradunk most ebben a sorrendben, de aztán lehet, hogy majd változik, mert találtam egy jó kis tanmenetet a neten és ott nem sorban csinálták és még nem mindegyik betű van meg. Nnna, szóval a múlt héten a B betűvel volt soron:

Beleirkáltuk a bab rengetegbe a B betűket ismét, ezt Noah nagyon csipi. Csak úgy az asztalon is szoktuk az ujjunkkal rajzolni a betűket ezután, csak úgy, hogy kicsit érezze, hogyan is kerekedik a B betű pocakja. Édes ahogy nem érti, hogy mit hova húzunk, dehát egyszer majd megérti :-) Addig is gyakorlunk, gyakorlunk.

Természetesen irkáltunk egy pár pici b betűt is.

Ezután elővettük a B betűs papirkáinkat és Noah kiszinezte a méhecskét és megpróbáltuk átirni a B betűket a méhecske alatt. (Annak aki nem beszél angolul, a méhecske az bee angolul, ezért van itt ezen a papiron ez az édes kis méh.) Amúgy az az program ami alapján megyünk most per pillanat itt ahogy az igeversben is látható, hogy mindig egy állathoz kapcsolja a heti betűleckét és ezt összepárositja valamivel a Bibliából. Itt az Efezusi levél 2:10 van a papiron ami igy szól:

"Mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészitett Isten, hogy azok szerint éljünk."

Az angolban ez az "Ő alkotása vagyunk" még jobban kijön, mert ott azt a szót használja, hogy az "Ő mesterműve vagyunk".

Aztán fogta ezt a méhecskét és jó sok dolgot megnézhettünk vele kapcsolatban, pl arról beszéltünk, hogy mi is az a mestermű, hogyan dolgoznak a méhek. Még azt az érdekességet is megosztotta, hogy kinek mi a szerepe egy kaptár életében. Hogy vannak méhek, akik őrzik a kaptárt, meg vannak a kisméhek akik "otthon" maradnak és rendben tartják a kaptárt, vannak olyan méhek amelyek kifejezetten arra születnek, hogy megtermékenyitsék a királynőt, aztán van olyan érdkesség is, hogy a méhek a szárnyukkal csapkodnak jó gyorsan amikor túl meleg van a kaptárban, meg ilyesmik. Igy átbeszéljük azt, hogy a méhecskék mennyire be vannak programozva azokra a dolgokra amit csinálnak és hogy Ők nem gondolkodnak, csak elvégzik amire teremtettek. Ebből adódóan pedig oda kanyarodik a téma, hogy mi Isten mesterműve vagyunk, és nekünk pedig az a célunk - ahogy az igevers is mutatja -, hogy azokat a jó cselekedeteket végezzük, amiket Isten már jó előre elkészitett nekünk. Ugyanakkor ellentétben a méhekkel, nekünk "akarni" kell ezt, mert Isten minket úgy teremtett, hogy dönteni és választani tudjunk.

Csináltunk ilyen méhecskét is.

Rajzolgattunk a nagy B betűbe  is:

Festékkel ujjlenyomatokat is csináltunk bele. Felhivnám a figyelmet a remek méhecskékre a B betű hasában.

Találtam ezt a szuper kis lapot is, ahol bár a B betűs szavakat kellene bekarikázni, mi természetesen még nem tartunk ott, igy a B betűket próbálta Noah megtalálni és bekarikázni.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, de jövök még mással is majd, mert nem mindig csak betűket tanulunk ám. Az túlságosan uncsi lenne.

Palócleves

Hozzávalók: 

- kb. 40 dkb disznóhusi, de lehet pulykából vagy bármilyen más húsból is késziteni

- 1 kisebb hagyma apróra vágva

- 3 gerezd fokhagyma szintén apróra vágva

- 1 nagy répa (vagy több picurka :-) nem túl kicsi darabokra vágva

- 1 fehérrépa szintén nem túl kicsi darabokra vágva

- 1 konzerv zöldbab

- 1 liter húsleves, vagy viz+húsleveskocka

- 2 nagy evőkanál tejföl (én kicsit többet tettem bele)

-só, bors, pirospaprika, őrölt kömény, babérlevél

Hagymát kis olajban megpiritottam. Beletettem a kockára vágott husi-musit, fehéredésig kevergettem, megsóztam, borsoztam, köményt beletettem, majd pirospaprika és a fokhagyma is belekerült. Felengedtem annyi vizzel, hogy éppen ellepje. Lefedve kb. 20 percig pároltam.

Ezután beletettem a babérleveleket, zöldséget, répát (ezek mind-mind a kertecskémből származnak), majd addig főztem mig minden szép puha nem lett. Ja igen, és ez a recept nem irt krumplit , de én azt is tettem bele. Kettőt egészen pontosan. Szép kis kockákra szeletelve.

Mikor minden puha lett, belekevertem a tejfölt, és felengedtem azzal a bizonyos 1 liternyi húslevessel. Felforraltam, hozzáadtam a zöldbabot, még egy kis vegetát rászórtam és még kb. 10 percig rotyogtattam.

És ime ez lett belőle. Nem is tudom mikor ettem palóclevest utóljára , de a napokban rábukkantam erre a receptre és gondoltam kipróbálom. Nagyon fincsi lett még Noah is evett belőle. Az pedig nagy szó. Tegnap csináltam (én vacsira természetesen ezt ettem) és ma ebédre ettük a rizs meg a husi előtt és Noah meg a picurka is úgy nyelték, hogy csak na.  Persze az is lehet, hogy csak nagyon éhesek voltak. :-)
Nekem ma még jobban izlett mint tegnap.

Egy kis séta

Itt van jó pár fénykép egy sétánkról. A képek itt készültek a házunk tájékán. Sokszor járunk erre sétálni, mert sok a fa errefelé, van egy jó kis ösvény ahol lehet biciklizni, meg sétálni, és ami összekapcsolódik a játszótérrel. Mindig először teszünk egy jó nagy sétát mielőtt a játszótérre mennénk, mivel a játszótér csak itt van az út másik oldalán, én meg vágyom egy kis sétára mindig.

"A" betű és a PIROS szin

Bevezetésképpen annyit, hogy ezeket az otthonoktatós bejegyzéseket főleg anyukámnak teszem fel, mert szeretném megosztani vele, hogy mi is az amit csinálunk és hogyan is néz ki ez az egész otthontanulósdi. Mivel a hétvégi skype-os beszélgetéseink alatt nincs idő és lehetőség mindenre kitérni, ezért is gondoltam arra, hogy belecsapok a blogolásba újra. 

Természetesen mindenkit szeretettel látok ezeknél a bejegyzéseknél, irjatok nyugodtan, adjatok tanácsot, kérdezzetek, osszátok meg a tapasztalataitokat. Mivel ez az év az én első próbálkozásom, nagyon amatőr vagyok, de az itteniek azt mondják, nem számit, igy kezdi mindenki :-) De azért ha eszedbe jut, imáidban gondolj ránk, hogy azért annyira ne baltázzam el :-)

Úgyhogy, hajrá otthonoktatás. Gyertek velem erre a kalandra! 

Mielőtt belevágnék az A betű kellős közepébe, azt el kell mondjam, hogy hogyan is áll Noah a betűkkel. Az angol ABC-t fújja, ezt egy kis dalocskának köszönheti az egyik meséből amit régebben agyba-főbe néha nézett, plusz van egy játék laptop-ja amit kb. két éve kapott az anyósoméktól és az kifejezetten a betűket "tanitja". Szóval az angol ABC-je jól meg lett alapozva innen-onnan. Na meg persze az angol ABC az ő kis 26 betűjével talán nem is olyan nagy falat. De azt hiszem innen már könnyebb lesz becsippenteni a magyar Á,É meg ilyen hasonló turpisságokat. 

A terv az, hogy az angol és a magyar ABC-t is tudja majd egyszer, bár tudom, hogy a magyarral azért egy kicsit több munka lesz. De persze mi is megtanultuk valahogy nem igaz?

Igy kezdtük hát:

 Elővettünk egy kis babot és abba próbálgattuk az ujjunkkal beirni a nagy és a kis A betűt. 

Máris egy kis kitérő. Biztosan érdekel valakit aki ezt olvassa, hogy milyen nyelven "tanitom" Noah-t az A betűre. Ez sokáig nagy dilemma volt nekem mielőtt belekezdtünk ebbe, mert én mindenképpen meg akarom tartani a magyar nyelvet kiscsaládunkban, igy nagyon tartottam attól, hogy hogyan is fog ez kinézni ahogy elkezdjük a tanulást. Sok emberrel beszélgettem erről aki otthon oktat és egy nagyon bölcs anyuka (aki 25 éve otthonoktat és 8 gyereke van) azt mondta, hogy annak ellenére, hogy magyarul szeretnék Noah-val beszélni, itt élünk Amerikában és ha minden igaz, hogy itt is fogunk...de ha nem is, feltételezzük, hogy igen, akkor Noah-nak itt kell ebben a nyelvben és társadalomban megállni a helyét és ezeknek a normáknak megfelelően kell tanitanom. Ez a tanács annyit segitett megmondom őszintén, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásom amiért angolul kell tanitom. Tanitás közben természetesen magyarul beszélünk, de pl megkérdezem, hogy ez milyen betű angolul, és megkérdezem magyarul is. Szóval duplán megy a dolog. Mikor a gyülibe megyünk és ott van a gyerekeknél, ott is tanulnak, plusz ha valaki megkérdezi tőle, hogy héj te kisfiú ez milyen betű, az én felelősségem, hogy angolul válaszoljon egy angol kérdésre. Nemde?

Ez a dilemmám talán ebben az évben nem is fog még annyira kijönni, talán csak a későbbi tanévek során.  Talán amikor már tud majd olvasni. Vagy nem is tudom mikor pontosan. De jönni fog.

Majd folyamatosan beszámolok erről, mert ez egy nagyon nagy dilemma nálam. 

Visszatérve az A betűhöz.

Rajzolgattunk pici a betűt is jó párszor.

Próbálkoztunk átirni a kipontozott A betűk vonalkáit.

Végigmentűnk a házon és próbáltunk olyan tárgyakat találni amik a betűvel kezdődnek. Na most már itt megállt a tudomány, mivel az agyamba automatikusan magyarul jönnek az a betűs szavak, igy a legtöbbet magyarul mondtuk. 

Nagyon vicces volt mikor G hazajött és Noah beszámolt neki az A betűs kalandunkról, elmondta neki, hogy találtunk A betűs tárgyakat. Erre G megkérdezte, hogy miket talált. Ő meg elkezdte mondani neki angolul, hogy door (ajtó), window (ablak), table (asztal). Hát angolul ezeknek az A betűhöz nem sok közük van :-)

Ezután nekiálltunk piros A betűket gyártani. (Hát ez most itt éppen zöld, hoppá:-), a pirosról nincs képem.)

Aztán, hogy egy kis számolást is belevegyitsünk, megszámoltuk a nagy és a kis a betűket. Ezeket magyarul és angolul is megszámoltuk.

Noah kiszinezte a cseresznyét az almát és a tűzoltóautót. Megkerestük a papiron az a betűket és bekarikáztuk őket.

Közben még a hét napjára is kitértünk, igy azokról is próbálunk minden nap beszélni és arról is, hogy milyen nap volt tegnap és milyen lesz holnap.

itthon maradtunk

Szerdán járunk délelőttönként egy bibliaórára a gyülibe, de ma itthon kellett maradnunk, mert Noah még mindig elég csúnyán köhög, persze sokkal jobban néz ki az egész gyerek, de azért nem akarunk senkit megfertőzni , igy inkább élveztük a délelőttünket itthon. Főleg én, ugyanis ilyenkor mindig előre főzök, vagy maradékot eszünk, mert általában pont ebédidőre érünk haza. Igy ma délelőtt nem kellett főznöm, ami nagyon jó volt, mert kicsit tudtunk az "egyik szobából alakitsunk irodát" elnevezésű projecten dolgozni. (A gyerkőcöket ugyanis egy szobába tettük, mostmár lassan két hete, de majd erről inkább egy külön bejegyzésben.)

Azt viszont sajnáltam, hogy lemaradtam a bibliaóráról, mert egy nagyon szuper könyves-videós anyagon megyünk át. Beth Moore-nak a Living Beyond Yourself c. anyagán megyünk át, ami a Lélek gyümölcsét vesézi ki, szó szerint. Nagyon szuper könyv és a videók is nagyon jók. Akármikor valami szuper könyvet olvasok magyarul, vagy egy bibliaóra anyaga kapcsán mindig arra gondolok hogy milyen jó is lenne, hogyha magyarra is lennének forditva ilyen szuper dolgok. Tudom, hogy már nagyon sok könyv le lett forditva és tudom, hogy még ennél is több lesz, úgyhogy na, ez csak egy kis gondolat...

"A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, jóság, hűség, szelidség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény." Gal. 5:22

Chicken wrap-nak hivjuk errefelé

Natúron megsütöttem egy pár csirkemellet, grill fűszerrel na meg egy kis sóval meghintve állni hagytam előtte egy kicsikét. Aztán felvágtam ilyen pici darabkákra.

Utána fogtam a tortilla lapocsokákat, és mindkét oldalukon jól megpiritottam őket egy serpenyőben. A serpenyőbe tehetsz egy kis vajat, vagy kend meg a tortillákat vajjal, vagy ahogy én is csináltam , fújhatsz egy kis olajat a serpenyőbe. Úgy tudom már otthon is lehet kapni ilyen "fújható" vajat meg olajat. Ha nem akkor maradjunk a vajjal megkenős változatnál. Totál mindegy.

Ezután fóliára tettem őket és egyszerűen csak a közepébe tettem a husit, meg mindenféle dolgot ami szem szájnak ingere. Én tettem bele friss uborkát és paradicsomot a kertemből, nincs is annál finomabb mint a friss paradicsom. Aztán tettem rá reszelt sajtot. Tehetsz bele akár tejfölt vagy amit szeretsz, hogy ne legyen annyira száraz. Amit a fényképen látsz ez nálunk az én változatom, ugyanis G nem szereti a zöldségeket, úgyhogy ő csak simán husit meg sajtot kapott bele.

Ezután persze ne felejtsd el az egészet betekerni a fóliába, igy jól melegen tarthatod amig kész a ház népe az ebédre.

Ez csak egy nagyon egyszerű ebéd volt mára, mivel délelőtt orvoshoz vittem kispicurt, és megkapta a 15.havi szurikáit. Pontosan hármat. Igy volt vagy 11 mire hazaértünk, aztán meg talán 11.30 is lehetett mire a konyhába jutottam. Igyhát ezt ettük.

ÁTALAKITÁS ALATT

Mivel az elmúlt hetekben ihletet kaptam, hogy mégiscsak fel kellene élesztenem az én online naplócskámat, arra jutottam, hogy újult erővel és új külsővel fogok neki állni. A tervem az, hogy egy héten majd többször is jelentkezem és próbálok majd kicsit részletesebb betekintést adni a mindennapjainkba, hiszen vétek lenne nem leirni mi minden történik velünk. Főleg, hogy elkezdünk egy "otthonoktatásos-próbás-majd meglátjuk hogy megy" cimű itthontanulást Noah-val, na meg arra is gondoltam, hogy mivel én rettenetesen szeretek főzni (és enni is, ühüm), fel kellene tennem ide néhány receptet, meg kertbejegyezést (bár az mostmár lehet, hogy csak jövőre lesz, lévén szeptemben itt csücsül a nyakunkon) , na meg az örökös témát, azt, hogy mivel is töltjük napjainkat, és hogyan alakulnak, fejlődnek a csemetécskéink.
Szóval még egy kis kitartást és újult erővel jelentkezem. Az a terv, hogy még a héten belecsapok.

Kis csibész

Ezt a fényképet muszáj volt feltennem ide és lejegyezni az utókornak mekkora csibésszel állunk szemben. Hihetetlen sokat fejlődött a két héttel ezelőtti első felállása óta. Azóta már mindenhol feláll, mindenbe belekapaszkodik, nem számit, hogy éppen az ágy, a könyvespolc, az ajtó, vagy bármi más egyéb áll előtte. Most éppen abban a stádiumban van, hogy a felállásból még nem jött rá, hogyan is kell visszahuppanni a popsira, úgyhogy mikor az megtörténik, akkor nagy-nagy dráma következik. Ha pedig nem történik meg akkor azért, hogy valaki jöjjön már és segitsen leülni neki :-)
Rettentően szeret olyan dolgokat megfogni amit most tanulunk, hogy nem szabad. Pl kitalálta, hogyan lehet csavarni a rádió hangositó gombocskáját, igy hihetetlenül meglepődik mikor egyik pillanatról a másikra hirtelen elkezd ORDITANI a rádió.
Megérkezett a 7. fogacska is eléggé váratlanul. Lehet, hogy ez rejtőzött a két heti nem alvásnak és éjszakai sirások hátterében??? Két éjszakája kb kezd visszaállni minden az megszokott kerékvágásba, és lehet, hogy valóban azért mert kibújt az új fogacska.

Huhh

Úgy tűnik egyre rosszabb vagyok blogolás terén. Azt hiszem az a sok Facebook-olás meg kuponozás mellett már alig marad időm erre. Talán lehet, hogy inkább ide kellene többet jönnöm mint az FB-re.

Pár kép:

Noah nagyon szeret bemászni picurka ágyába amikor felébrednek. Mióta ez a kép készült ez viszont megváltozott, ugyanis Nate mivel már fel tud állni igy a kiságyat lejjebb tettük, mostmár igy a Noah nem tud csak úgy magától bemenni az ágyikóba, úgyhogy ezek az idilli reggeli együttlétek a mi ágyunkban történnek.

Ez még egy rosszidős kép.


Picurka meg nagyon szeret a Noah ágyára felmászni. Van , hogy úgy jön ki a lépés, hogy együtt keltjük Noah-t a délutáni alvásból. Itt még Noah félelámban nyöszörög.

Na de picurka annnnnyira szeret ott fent csücsülni a bátyja ágyikóján....


Cukipofáim.

Az első alkalom, hogy felállt!! Szerencsére a fényképező éppen a közelben volt :-)