Alvásos változásaink

Nathan úgy tűnik, hogy lassan beáll az egyszeralvók csoportjába. Azt gondolja, hogy már olyan nagyfiú, hogy neki egy alvás elég ebéd után. Mint tudjuk azért ez az átállás nem megy ám olyan egyszerűen. Főleg, hogy az ember próbálja összehangolni az egyik gyerek alvásidejét a másikévál, hogy azért legyen egy óra NYUGALOM a házban... 

Valahogy egyszerre gondolták a srácok, hogy változtatnak az alvási szokásaikon, ugyanis ugyabben az időben, Noah is azt gondolta, hogy itt az idő egy kis változásra, igy Ő pedig azon munkálkodik, hogy talán már ne is aludjon délután. 

Ez kb úgy néz ki, hogy délelőtt Nathan elég jól birja egy bizonyos pontig amikor is már túl késő lenne letenni aludni, lévén majdnem ebédidő van igy már csak egy kicsit kell várnia amig mehet aludni. Aztán valahogy -nem egyszerűen- átvészeljük az ebédig tartó időt, miközben Noah-val próbálunk "tanulgatni" és aztán én meg próbálok ebédet csinálni - a napokban nem sok sikerrel. Persze nem azt mondom, hogy nem főzök, csak éppen takarékon vagyok. Csak a mit nagyon muszáj.

A napokban még a TV nézési elveimet is a kukába kellett dobni ebédidő előtt, mert Nathan annyira de ANNYIRA nyügös volt már, hogy egyszerűen nem tudtam a konyhába menni főzni, az óra meg ketyegett...az ebédidő meg jött rohamosan. Na igen, néha fel kell adni az elveket. :-( 

Bekapcsoltam nekik a TV-t és megnézhettek egy pontosan 28 perces mesét. Hehe. Én meg tök nyugalomban csinálhattam az ebédet.

Aztán itt van Noah. Az én drága kis tanulóm :-)

Ő meg van, hogy 3-4 napig nem alszik már délután. Eddig ez úgy történt, hogy bár tudtam, hogy talán nem fog elaludni, mégis betartjuk a mi kis ebéd utáni rutinunkat. Miután letettem Nathan-t aludni, Noah-val olvasunk egy pár mesét attól függően, hogy hány óra van, hogy mennyire van időnk. Általában 2-3-at. Aztán fogmosás, pisilés, és Ő is bemegy a szobába. Aztán igen, mostanában van olyan, hogy csak pihenget, ott fekszik, beszélget a kismacijával stb., de viszont néha volt olyan, hogy egy kicsit túlságosan is belelendült a beszélgetésbe és felébresztette az öcsikéjét ezért úgy döntöttem, hogy a mi szobánkba is lepihenhet. Viszünk be neki olyan játékokat amivel csöndben lehet játszani, könyveket is amiket lapozgathat stb. és megvan mondva neki , hogy amikor az óra ezt és ezt mutatja, akkor kijöhet. De addig pihennie kell, csöndben lennie, alhat is ha akar stb. Ma arra mentem be, hogy egyszer csak csöndbe lett és elaludt :-) Úgyhogy még nem teljesen adja föl azt a délutáni alvást, de azért afelé megyegetünk.

Lényeg a lényeg, egy kicsit még szokom ezt az új helyzetet, de főleg a picinek a délelőtti nyüglődését, kicsit kivagyok, de tudom, ebbe is majd beleszokunk :-)

Egy kis séta

Itt van jó pár fénykép egy sétánkról. A képek itt készültek a házunk tájékán. Sokszor járunk erre sétálni, mert sok a fa errefelé, van egy jó kis ösvény ahol lehet biciklizni, meg sétálni, és ami összekapcsolódik a játszótérrel. Mindig először teszünk egy jó nagy sétát mielőtt a játszótérre mennénk, mivel a játszótér csak itt van az út másik oldalán, én meg vágyom egy kis sétára mindig.

Chicken wrap-nak hivjuk errefelé

Natúron megsütöttem egy pár csirkemellet, grill fűszerrel na meg egy kis sóval meghintve állni hagytam előtte egy kicsikét. Aztán felvágtam ilyen pici darabkákra.

Utána fogtam a tortilla lapocsokákat, és mindkét oldalukon jól megpiritottam őket egy serpenyőben. A serpenyőbe tehetsz egy kis vajat, vagy kend meg a tortillákat vajjal, vagy ahogy én is csináltam , fújhatsz egy kis olajat a serpenyőbe. Úgy tudom már otthon is lehet kapni ilyen "fújható" vajat meg olajat. Ha nem akkor maradjunk a vajjal megkenős változatnál. Totál mindegy.

Ezután fóliára tettem őket és egyszerűen csak a közepébe tettem a husit, meg mindenféle dolgot ami szem szájnak ingere. Én tettem bele friss uborkát és paradicsomot a kertemből, nincs is annál finomabb mint a friss paradicsom. Aztán tettem rá reszelt sajtot. Tehetsz bele akár tejfölt vagy amit szeretsz, hogy ne legyen annyira száraz. Amit a fényképen látsz ez nálunk az én változatom, ugyanis G nem szereti a zöldségeket, úgyhogy ő csak simán husit meg sajtot kapott bele.

Ezután persze ne felejtsd el az egészet betekerni a fóliába, igy jól melegen tarthatod amig kész a ház népe az ebédre.

Ez csak egy nagyon egyszerű ebéd volt mára, mivel délelőtt orvoshoz vittem kispicurt, és megkapta a 15.havi szurikáit. Pontosan hármat. Igy volt vagy 11 mire hazaértünk, aztán meg talán 11.30 is lehetett mire a konyhába jutottam. Igyhát ezt ettük.

pofik

Nathan kb. 5 hetesen.

Ő pedig Noah hajdanán kb. 5 hetesen.

Jobb lenne hogyha Nathan-nek jobban látszana a pofikája, de majd megpróbálok találni egy olyat ahol mindkettőjük arca ugyanúgy látszik.

Már egy hónapos a második trónörökös

Hihetetlen, hogy már egy hónap eltelt. Egyrészről azt mondom, hogy MÁR eltelt, másrészről azért sokkal hosszabbnak tűnik ez az idő. Úgy érzem, hogy egész nap csak szoptatok és mást sem csinálok, hehe. Jó hir viszont, hogy Nathan a 2,8-as születési súlyáról már 4,3 kg-ra gyarapodott, ami szintén hihetetlen. Kezd egy kis tokája is lenni és a kis bőrét kezdi kitölteni egy kis husi is. Amúgy rettentően más mint Noah volt, de talán ezt azért is látom igy, mert nem érzem - teljesen - úgy, hogy fogalmam sincs mit kell kezdeni egy újszülöttel. Sokkal nyugodtabb baba, de azért meglehet bántani rendesen és akkor aztán van sirás. Azért mondom, hogy megbántani, mert olyan cukorpofa amikor úgy nagyon elkezd sirni úgy áll a szája, mint akit nagyon megbántottak. Az éjszakáink sem annyira gázosak, össz-vissz alszom kb. 4-5 órát minden éjszaka amivel azért eltudok vegetálni napközben. Persze nem érzem magam fittnek és üdének minden nap. Próbálunk sétálgatni, parkba menni, de még mindig tanulom hogyan is kell szoptatni azzal al bizonyos szoptatós kütyüvel amit magadra teritesz. Meg azt is tanulom, hogy hogyan kell szuper szoptatóspárna nélkül szoptatni. Ez még rejtély :-) Noah egyébként még mindig teljes csodálattal néz a "pici babára" - igy hivja Nathan-t. Tulajdonképpen azt hiszem örül, hogy a nap nagy részét széken ülve töltöm a szoptatás miatt, mert ilyenkor meseolvasás van és azt imádja. Persze eddig mindig ugyanazt a mesét olvastuk újra és újra. Már lassan kivülről fújom Micimackót. Hála Istennek szülés utáni depressziónak nyoma sincs, de azért vannak napok, órák amikor megcsap a szele. Olyankor bepánikolok kicsikét, mert nem akarom újra átélni azt amit Noah születése után átéltem. Ma egyébként már elmentünk bibliaórára délelőtt, sőt utána még egy bevásárlást is megejtettünk. Azt nem mondom, hogy zökkenőmentes volt, de eddig úgy tűnik, hogyha babahordozóba teszem Nathan-t akkor elég jól lenyukszik, úgyhogy ma is az segitett a boltban. Van van négy fajtám, úgyhogy azt is még tanulom, hogy azok hogyan működnek. Viszont egyetlen hátulütője a dolognak, hogy a hátam rettentően fáj alapjáraton , valószinű a nem tökéletes szoptatás alatti testtartásomból adódóan, igy mikor babuka a hordozóban van, azért elég rendesen elkezd fájni egy idő után. Amúgy szemem romlott a szülés óta, úgyhogy ma elkellett mennem a szemészetre és új lencsét és szemüveget kellett csináltatnom. Sokat olvastam erről és nagyon sok esetben irták, hogy szülés után romlott a szemük. Azt is olvastam, hogy ez minden szülésnél egyre rosszabodhat.