Nathan úgy tűnik, hogy lassan beáll az egyszeralvók csoportjába. Azt gondolja, hogy már olyan nagyfiú, hogy neki egy alvás elég ebéd után. Mint tudjuk azért ez az átállás nem megy ám olyan egyszerűen. Főleg, hogy az ember próbálja összehangolni az egyik gyerek alvásidejét a másikévál, hogy azért legyen egy óra NYUGALOM a házban...
Valahogy egyszerre gondolták a srácok, hogy változtatnak az alvási szokásaikon, ugyanis ugyabben az időben, Noah is azt gondolta, hogy itt az idő egy kis változásra, igy Ő pedig azon munkálkodik, hogy talán már ne is aludjon délután.
Ez kb úgy néz ki, hogy délelőtt Nathan elég jól birja egy bizonyos pontig amikor is már túl késő lenne letenni aludni, lévén majdnem ebédidő van igy már csak egy kicsit kell várnia amig mehet aludni. Aztán valahogy -nem egyszerűen- átvészeljük az ebédig tartó időt, miközben Noah-val próbálunk "tanulgatni" és aztán én meg próbálok ebédet csinálni - a napokban nem sok sikerrel. Persze nem azt mondom, hogy nem főzök, csak éppen takarékon vagyok. Csak a mit nagyon muszáj.
A napokban még a TV nézési elveimet is a kukába kellett dobni ebédidő előtt, mert Nathan annyira de ANNYIRA nyügös volt már, hogy egyszerűen nem tudtam a konyhába menni főzni, az óra meg ketyegett...az ebédidő meg jött rohamosan. Na igen, néha fel kell adni az elveket. :-(
Bekapcsoltam nekik a TV-t és megnézhettek egy pontosan 28 perces mesét. Hehe. Én meg tök nyugalomban csinálhattam az ebédet.
Aztán itt van Noah. Az én drága kis tanulóm :-)
Ő meg van, hogy 3-4 napig nem alszik már délután. Eddig ez úgy történt, hogy bár tudtam, hogy talán nem fog elaludni, mégis betartjuk a mi kis ebéd utáni rutinunkat. Miután letettem Nathan-t aludni, Noah-val olvasunk egy pár mesét attól függően, hogy hány óra van, hogy mennyire van időnk. Általában 2-3-at. Aztán fogmosás, pisilés, és Ő is bemegy a szobába. Aztán igen, mostanában van olyan, hogy csak pihenget, ott fekszik, beszélget a kismacijával stb., de viszont néha volt olyan, hogy egy kicsit túlságosan is belelendült a beszélgetésbe és felébresztette az öcsikéjét ezért úgy döntöttem, hogy a mi szobánkba is lepihenhet. Viszünk be neki olyan játékokat amivel csöndben lehet játszani, könyveket is amiket lapozgathat stb. és megvan mondva neki , hogy amikor az óra ezt és ezt mutatja, akkor kijöhet. De addig pihennie kell, csöndben lennie, alhat is ha akar stb. Ma arra mentem be, hogy egyszer csak csöndbe lett és elaludt :-) Úgyhogy még nem teljesen adja föl azt a délutáni alvást, de azért afelé megyegetünk.
Lényeg a lényeg, egy kicsit még szokom ezt az új helyzetet, de főleg a picinek a délelőtti nyüglődését, kicsit kivagyok, de tudom, ebbe is majd beleszokunk :-)