Éljen, éljen. Szerencsésen hazaérkeztünk. Noah tündéri jó baba volt a repülőn, főleg, hogy még felszállás előtt elaludt!!! Aztán mikor kb. 25 perc múlva felébredt, éppen vacsora idő lett és már adtam is a kis szájába a cumisüveget, ami után ismét elbóbiskólt :-)). Mire észhez tért, már szálltunk is le a repcsivel.

Repültetek már úgy, hogy betegek vagytok és az orrotok, fületek be van dugulva? Hát én most először ültem igy repülőn és képzeljétek ahogy szálltunk le, annyira bedugult az egész fejem, hogy szinte nem hallottam és a füleim iszonyúan fájtak. Mint mikor rendesen fáj a füled, szurkált, hasogatott stb. Alig vártam, hogy földet érjünk.
Mindenesetre ezt leszámitva, nagyon jó ötlet volt, hogy ezt a hazafelé utat igy csináltuk. Igy mindannyiunknak jobb volt.