Túl vagyunk egy újabb betegség hullámon ami bár elég gyorsan végigsöpört a házunk tájékán, azért elég jól lefárasztott bennünket. Noah kezdte a sort hányással pénteken reggel, aztán én folytattam szombatra és vasárnapra apuka volt a soron. Igy túl sokat nem főztem a hétvégén :-) ezt gondolom kitaláltátok. Ráadásul Noah nagyon nem jól viselte - elég nyűgös volt végig - úgyhogy szinte végig kézben akart lenni, nem volt meg egyedül egyáltalán. Ráadásul ahogy mostanában úgy kell ráadnom a pelenkát és mindenféle ruhadarabot, hogy hol ül, hol áll, hol éppen mászik - történt egy kis baleset. Próbáltam felvarázsolni rá a nadrágját mászás közben és eddig mindig sikerrel is jártam, kivéve ezt az egy alkalmat. A kis kezei ugyanis összecsuklottak és orra bukott, de úgy elég rendesen koppant minden. Aztán HATALMAS sirás, pici vér az orrból, anyuka pánik, jaj-jaj eltörtem a gyerekem orrát, jaj-jaj még mindig sir, nagyon fáj neki, most mi lesz, micsoda anya vagyok, jaj-jaj...na gondolhatjátok. Érdekes volt. Aztán szépen lassan - LLL--AAA---SSSS---AAA---NNN - megnyugodott. Huh, nem törött el.

Néhány fotó...

Igy élesitette Noah a fogacskáit valamelyik nap...

Most melyik levelet kapjam be, ezt...vagy azt? Vagy inkább ezt? Vagy azt??