A hétfői doki óta csak eléggé csekélyke változás állt be az állapotomba. A torkom az eszméletlenül fáj még mindig, pedig egész nap torokcukorkákat szopogatok. A közérzetem mára egy picit jobb volt, mondjuk ma egész nap megpróbáltuk Noah-val eléggé lazára venni a figurát, meg amúgy is esett az eső és nem volt mehetnékünk. Noah úgy tűnik jobban van, már az orrocskája is csak elvétve folydogál és elég jókedvű, de azért ma elég anyás volt :-).
Mára már odáig jutott a "gyaloglásában", hogy most már magától is meg-megindul néha egy közelebbi dolog felé. Ma egyszer elég rendesen orra esett, de ez gondolom ezzel a korszakkal jár. Azért bámulatos látni ahogy napról-napra egyre magabiztosabban megy.
Mára már odáig jutott a "gyaloglásában", hogy most már magától is meg-megindul néha egy közelebbi dolog felé. Ma egyszer elég rendesen orra esett, de ez gondolom ezzel a korszakkal jár. Azért bámulatos látni ahogy napról-napra egyre magabiztosabban megy.
1 megjegyzés:
remélem ,hamarosan meggyógyultok! milyen ügyes ez a Noah! nórinak ilyen idősen még esze ágában sem volt magától menni! :D
Megjegyzés küldése