Rendeltem egy baby sling-et. Ha többet szeretnél tudni róla akkor itt van a pontos hely ahonnan rendeltem: sling. Az ötlet felkeltését többek között Lili-nek köszönhetem. Ő mindig olyan szuper dolgokat ir, nem csak hablatyol mint én :-)). Szóval sok hasznos mindenfélét lehet náluk olvasni. Egy másik dolgot is rendeltem és azt is Lili példájából meritve. Az pedig a mosható pelus. Egyenlőre 2-t rendeltem az olyan all-in-on fajtát. Gondoltam ennyi egyenlőre elég, kipróbálásra. Nem volt túúúúúl olcsó, de gondoltam beleinvesztálok. Majd beszámolok később...ha érdekel valakit :-)
A sling-gel kapcsolatban még annyit, hogy egyenlőre itthon próbálgattam és Noah-nak úgy tűnik igy elsőre nagyon tetszik. Kényelmes is, egyáltalán nem kell "bedőlni" ahhoz, hogy megtartsam a 10 kg-os gyerkőcömet. Ezt a fajtát újszülöttkortól egészen 3 éves korig lehet használni. Az én totyogómat pedig oldalra vagy hátra csaphatom fel magamra. A "hátas" megoldást még nem próbáltam, egyenlőre az oldalsót gyakoroltuk kicsikét, de az szupi.
Aztán meg ez később is jól jöhet még....nem de??

Egyébként MEGINT hátteret változtattam...ha nem vettétek volna észre :-)...egy kis változatosság.

Ez volt az első egyedül töltött hétvégénk három hónap óta....szombaton G sátrat állitott a kertben amit a héten vett. Noah nagyon élvezte meg mi is, jó móka volt. G-nek ugyanis az a mániája, hogy menjünk kempingezni...hát én még mikor olyan nagyon fiatal lányka voltam, szivesen elsátrazgattam...most viszont valahogy nem vágyom rá. Ő viszont nagyon szeret ilyen kinti dolgokat csinálni... én meg próbálom meggyőzni, hogy nem olyan jó ötlet Noah-val sátorozni...:-) (véleményeket szivesen fogadom). Szóval ma beültünk az autóba - tesztként - , csupa jókedvvel, szendvicsekkel, mindenféle útravalóval. Mentünk mendegéltünk - néhány kép lentebb ezen a kiránduláson készült - aztán egyszercsak - természetesen Noah nem birta tovább és elkezdett nyügösködni. Ez még engem nem is zavarna mert szokott ilyen csinálni mikor egyedül megyek vele valahová, G viszont valami rettenetesen érzékeny arra, ha Noah rákezd...2,5 órás autóút alatt kétszer álltunk meg, hogy Noah szaladgálhasson egy kicsit...ja még azt elfelejtettem mondani, hogy az egész út hegyek között völgyek között jobbra-balra kanyarog úgyhogy én hátul végig azon küzdöttem, hogy ne dülöngéljek, plusz szórakoztassam a manót, plusz koncentráltam, hogy ne döntsön le totálisan a hányinger :-) Ez érdekes egyébként mert régen sosem volt hányingerem ilyenektől ez pár éve kezdődött...na szóval...kezdett a dolog egy kicsit nehéz lenni... Azt irtam, hogy kicsit??? NAGYON nehéz kezdett lenni...
Aztán végülis - természetesen - minden jóra fordult, Noah jó nagyon játszott a fadarabokkal meg kavicsokkal és minden egyébbel amit a földön talált. Hazafelé pedig még aludt is egy órát az autóban...
Mi a lényeg? Még mindig nem jött meg a kedvem a sátorozáshoz :-)

Ezt a második helyen készitettem ahol megálltunk. Szerintem nagyon érdekes, a másik táblán - amiről nem csináltam képet - leirták, hogy akkor amikor ez történt óránként 100 (!!) villám csapott le...

Ez a két utolsó kép a Julia Davis parkban készült ahová azért mentünk ki szombaton mert akkor ünnepelte a park a 100 éves évfordulóját. Volt koncert, rengeteg ember, és pihenés...

Igy telnek a napjaink mostanában: Noah felébred 7 körül, iszik tejecskét, aztán anyával elvonul a fürdőbe, ahol - miközben anyukája puccba vágja magát - szépen eljátszik magában. Aztán kb. egy óra múlva - nem eddig tartott a zuhanyozás :-)) - iszik jó sok joghurtot meg eszik egy kis ezt-azt miközben én is megreggelizem. Utána takaritás...mikor mit...ma pl. délelőtt az összes játékot eltörölgettem, fertőtlenitettem picikét...ez jó sokáig tartott, hát igen túl sok játékunk van. Aztán, meg közben is üldögélünk a földön és játszunk, olvasok neki, mutogatom, hogy hol van a Noah orra meg a mami orra, a Noah füle meg a mami füle stb... eddig ott tartunk, hogy mindenre a fülét mutatja. Ez igy kezdődött a cicával is...sokáig mindenre nyávogott...mostmár tudja, hogy a kutya azt mondja, hogy vauvauvau...a cica azt mondja, hogy áááúúúúú....a kacsa azt mondja, hogy hápháp háp...Na szóval eltelik a reggelünk takaritással aztán 10 körül megy aludni Noah. Általában alszik kb. 2 órát ilyenkor de ma nagyon belehúzott ugyanis nem sokkal 2 (!!!!) óra előtt ébredt. Igy nekem is jó sok időm volt mindenre. Még egy kis takaritás, elpakolás, varrás, olvasás, internet.
Ezután Noah megebédelt és már húztuk is ki a csikot a kertbe. Kint voltunk majdnem ötig, jó nagyot játszott manó, meztelenkedett, nézte a kacsákat, meg a kutyát. Ráadásul csak egyszer esett el, de akkor egy jó nagyot.
5 körül még ráhúzott egy órácska alvást...nem is nagyon értem miért aludt ma ennyit...6-kor viszont felébresztettem.
Ezután még családostul elszaladtunk a Target-ba és vettünk egy pár dolgot. Most pedig Noah már alszik, én meg kb. 5 perce kaptam emailt Árpitól, hogy Andinak elfolyt a magzatvize...JAJ DE IZGI!!!!! Várom a fejleményeket.

Csak pár kép erejéig ugrottam be, aztán ebéd és utána megyünk úszni.

Tegnap a kertben.


Ide járunk úszni a kis úszóbajnokkal...



A kacsákkal és apuval a kertben.

A szerdai úszás sokkal jobbra sikeredett mint a hétfői...lábat csapkodni tanultunk és Noah még a viz alá is ment egyszer...egy kis segitséggel...anyukája lenyomta kicsikét...nem sirt, csak kapkodta a levegőt...aztán huss...mehetett a játék tovább. Az idő is nagyon jó volt, igy teljesen hűsitően hatott a fürdő!! Mivel pozitiv élménnyel tértem haza, nagyon örülök, hogy nem panaszkodtam szét magam legutóbb :-))

Amúgy minden megy a maga útján. Anyósomék még itt viszont a nagy hir az, hogy a sógorom költözik vissza velük. El sem hiszem. Egész furcsa lesz, hogy egyedül vagyunk. Azért Isten jól megpróbált ezzel :-))))

Itt van pár kép az uncsitesókról:

Csalódott vagyok de nem adom fel...ez is lehetne a cime a mai blogbejegyzésemnek...
Igazából nem akarok belemenni a részletekbe, mert még megvárom mi lesz a következő "órán", aztán majd ha akkor is csalódottan jövök haza, NNNNA majd akkor jól elmondom, hogy miért. (Bocs, ha valaki nincs képbe miről is beszélek...a baba úszásról van szó.)
Addig is inkább elmondom azt, hogy a mai napot G szüleivel, testvérével, Emery-vel és Noah-val töltöttem édeshatosban. Megfőztem nekik életem eddigi legjobban sikerült csirkepörköltjét, tésztát és ecetes uborkasalátát. Nyamm, most jó éhes is lettem. Apósom nagyon élvezi ezeket a magyar izeket és ez nekem nagyon nagy öröm, úgyhogy boldogan főzöm a magyar kajákat. Mindenesetre holnapra nem éppen magyar kaját tervezek, hanem valami husikat szeretnék sütni kint a grillen, meg talán petrezselymes krumplicskát, esetleg paradicsomsalátát...na ez igy egész jól hangzik. Meg is van a holnapi menü. Meg aztán talán szerdán csinálok gulyáslevest is, igy legalább apuka megizlelhet néhány magyar jellegzetességet :-).

Ez a kép nem a mai úszáson készült, hanem itthon a kádban :-)

Csak egy pár fénykép Noah-ról és Emery-ről:

Halihó, itt vagyok :-). Megvolt az első nap a családdal és én máris hulla fáradtnak érzem magam. Nem a szülők, de egy másik gyerek, aki csak 6 hónappal idősebb Noah-nal, hát az elég fárasztó. Nem akarok panaszkodni, mert ez itt nem arról szól, de az apukája enyhén szólva nem alkalmas még apuka szerepre...szóval mivel sajnálom szegény gyereket, nekem jut eszembe, hogy inni kellene neki adni, vagy talán éhes, vagy éppen le kellene tenni aludni.
Arról beszélgettünk G-vel hazafelé a gyüliből, hogy hogyan is van az, hogy amikor terhes lett ez a lány, úgy döntöttek, hogy megtartják és nem ölik meg azt a kis magzatot. Jól döntöttek. Ennek ellenére pedig itt van ez, hogy mekkora következményei vannak a döntéseinknek...jelen esetben nem arra gondolok, hogy rossz ötlet volt megtartani a babát mert igenis azt vallom, hogy nem Isten akarata az, hogy mi csak úgy öldössük a magzatokat - de ez egy másik téma. A lényeg azon van, hogy az Ő életük egy tökéletes példa arra, hogy mekkora felelősség az amikor 18 évesen - vagy akármilyen korban - csak úgy felelőtlenül szexuális életet élnek az emberek. Már most lehet látni szegény gyereken - aki SEMMIRŐL nem tehet - hogy egy kicsit össze van zavarodva. Azt is látom, hogy MENNYIRE fontos már Noah korában - és korábban - elkezdeni a "nevelést". Értem ez alatt, hogy megtanitani mit szabad és mit nem stb. de ez megint egy másik téma. Egyszerűen csak a szivem szakad meg, hogy itt van ez a pici élet és az egyike azoknak az embereknek aki egy totál összekuszálódott családban fog felnőni és ennek milyen következményei lesznek...

Noah viszont nagyon jókedvű és úgy látom nagyon tetszik neki, hogy itt van egy másik baba. Tegnap mindketten annyira izgatottak voltak és annyira játszottak, hogy kihagyták a délutáni alvást :-) Ma reggel pedig 6 körül keltek :-)

Noah 14 hónapos lett tegnap. Elfelejtettem viszont lemérni, ma megteszem, mert kiváncsi vagyok hány kg. Gyönyörűen megy egyedül, bár néha seggre vagy előre dől és az NAGYON nem tetszik neki. Tegnap végre egy kicsit visszatért a jó idő, igy eltudtunk menni a parkba. Egészen más volt igy, hogy magától odament a játékokhoz, felállt, leült - persze az ülésből felállás még nem megy ám - aztán odasétált a hintához, hogy most akkor hintázzunk...olyan sokáig viszont nem voltunk ott, ugyanis az egyik házban - közvetlenül a hinták mögött - valami irtózatos hangos zene szólt, és rengeteg 14 év körüli élettel teli fiatal szaladgált fel s alá, eléggé zavarva a mi kis meghitt játékunkat :-) Hát igen, itt is történnek ilyenek. Azon csodálkozom, hogy a szomszédok nem hivták ki a rendőröket, bár lehet később megtették.

El kell áruljam, hogy egy hétig kóla szünetet tartottam. Büszke vagyok, hogy megcsináltam. Azt tudnotok kell, hogy mielőtt megtértem kólafüggő voltam. Enni sem tudtam, hogyha nem volt kóla otthon és képes voltam éjszaka átmenni az éjjel-nappaliba, hogyha megkivántam a kólát. Nem ragozom, de szörnyű volt. Aztán "leszoktam", és terhesen sem ittam talán csak egyet ha jól emlékszem - mármint nem egy rekesszel, csak egy kicsi üveggel :-) - aztán mikor abbahagytam a szopizást Noah-val akkor megint úgy éreztem, hogy enyém a világ. Azt ehetek és ihatok amit csak akarok....aztán ez megint kezdett egy kicsit átlendűlni a lovacska másik oldalára. Szóval ez a történet, de tegnap ittam egyet - dobozost. De a tény, hogy nem akarom, hogy ez uraljon mert azért az elég gázos...

Holnap jönnek anyósomék, Drew - sógorom - pedig már elindult Pocatello-ba - kb. 4 órára van innen - hogy összeszedje a kisfiát aki szintén itt lesz velünk egy hétig. (Mindenféle imákat NAGYON szivesen veszek :-))

A fogorvos jól sikerült és a koránkelés sem volt olyan vészes. Következő vizit június 29. Hát igen az európai fogsoromon van mit javitani :-))), de nagyon örülök, hogy végre rendbe lesz téve!

A mi kis Noah-nk pedig úgy sétál egyedül mintha mindig is ezt csinálta volna. Mostmár az utcán is kisebb távokat megtesz csak úgy egyedül, aztán persze menedéket keresve jön oda hozzám, hogy fogjam meg a kezecskéjét. Ma délelőtt egyébként egy maratoni 3,5 órát aludt, ami szuper jó volt, hagyott időt takaritásra, internetezésre, mindenre.

Hétvégén NAGYON meleg volt nálunk - 35C - úgyhogy olyan nagyon sokat nem voltunk kint. Szombaton elmentünk egy közeli kisvároskába egy ún. Donkey Festival-ra, ahol én személy szerint egy szamarat sem láttam, de tűzoltót és rendőrt annál többet. Nagyon "biztonságosak" ezek az összejövetelek...viszont ez az egész olyan volt mint egy otthoni búcsúféleség, vidámparkkal meg kajával...de a nagy meleg gyorsan hazakergetett bennünket.
Néhány fesztiválos fénykép meg néhány csak Noah fénykép természetesen :-)

G megtalálta a kedvenc desszertjét a fesztiválon és persze igy Noah baba is megkóstolhatta.

Éljen éljen itt is vannak útszéli dinnyeárusok. Hurrá!!!!!!!!!!