Mindenki jól van, minden szupi, senki nem beteg, Noah jó gyerek, mostmár eszik rendesen megint, apját imádja, ha meglátja akkor jön a nyüszögés, hogy apaaaa, vegyél fel, apa pedig felvesz :-) Ez az apa imádat egyébként nagyon látványos. Noah ül, játszik, apja nincs itthon, minden ok, nem nyügös, nem hisztizik, játszik, apa hazaér, játék eldob, mászás apa felé, hatalmas vigyor, karok a magasba. Apa felvesz...apának megint mennie kell, jajjj, letesz, Noah sir, hisztizik, nem happy :-) Nagyon vicces egyébként látni ezt, mert én váltig állitom G-nek, hogy amig ő nem volt itt, minden szépen zajlott a rendes kerékvágásba...
Amúgy meg haldoklik két virágom. Az egyik a páfrányom a fürdőbe, ami egyébként messziről boldognak látszik, spriccelem vizzel, nedves a földje, de nem áll a vizbe, alul mégis barnák a levelei és egyébként sem néz úgy ki mint a boltba...A másik egy nagyobb virág, nem tudom a nevét sajnos, de valamelyik nap visszamentem direkt a boltba és megnéztem a cetlijét mit mond mit szeretne ez a szerencsétlen. És láss csodát, azt kapja ami megvan irva, mégsem boldog. Na, akkor meg mivel van itt a baj? Kellene nekem egy online virágdoktor :-)

Elkészült a következő két lap az albumba.

Ez a kép Valentin-napon készült egy étterembe ahová elmentünk ebédelni, és Noah mint a nagyfiúk ült a kis székében és kukoricát próbált enni. Itt látható a reakció.

Apa és Noah az étteremben.

Túl vagyunk egy újabb betegség hullámon ami bár elég gyorsan végigsöpört a házunk tájékán, azért elég jól lefárasztott bennünket. Noah kezdte a sort hányással pénteken reggel, aztán én folytattam szombatra és vasárnapra apuka volt a soron. Igy túl sokat nem főztem a hétvégén :-) ezt gondolom kitaláltátok. Ráadásul Noah nagyon nem jól viselte - elég nyűgös volt végig - úgyhogy szinte végig kézben akart lenni, nem volt meg egyedül egyáltalán. Ráadásul ahogy mostanában úgy kell ráadnom a pelenkát és mindenféle ruhadarabot, hogy hol ül, hol áll, hol éppen mászik - történt egy kis baleset. Próbáltam felvarázsolni rá a nadrágját mászás közben és eddig mindig sikerrel is jártam, kivéve ezt az egy alkalmat. A kis kezei ugyanis összecsuklottak és orra bukott, de úgy elég rendesen koppant minden. Aztán HATALMAS sirás, pici vér az orrból, anyuka pánik, jaj-jaj eltörtem a gyerekem orrát, jaj-jaj még mindig sir, nagyon fáj neki, most mi lesz, micsoda anya vagyok, jaj-jaj...na gondolhatjátok. Érdekes volt. Aztán szépen lassan - LLL--AAA---SSSS---AAA---NNN - megnyugodott. Huh, nem törött el.

Néhány fotó...

Igy élesitette Noah a fogacskáit valamelyik nap...

Most melyik levelet kapjam be, ezt...vagy azt? Vagy inkább ezt? Vagy azt??

Most nagyon gyors vagyok, mert már teszem is fel az elkészült scrapbook oldalakat. Hogy tetszenek? Azt még hozzátenném, hogy ezek nagy "primitiv" scrapbook oldalak, ezeknél sokkal-sokkal csicsásabbakat szoktak csinálni a profik :-)
Ime:

Ez van az első oldalon, onnantól kezdve pedig minden két oldalon található egy hónap. Minden hónap második oldalán ki van hagyva egy kis üres rész a lapon, oda majd a jegyzetek jönnek a végén, hogy miféle új dolgot csinált Noah abban a hónapban.

Remélem élveztétek a bemutatót :-)

Tegnap reggel Noah és én megint bibliaórára mentünk. Minden alkalommal valaki más hoz valamit rágcsálni, igy tegnap rám esett a sor. (Van egy papir ahová fel kell iratkozni, ki mikor kerül sorra. Igy mindig van valami kis reggeliféle a kávé meg a tea mellé. Ezek az amcsik aztán értik a módját...:-)
Szóval felkerekedtünk tegnap is de mivel a szerdán van a legtöbb gyerek a nursery-ben, Noah csak a végére nagy nehezen aludt el, úgyhogy mikor kivettem elég nyügike volt. Hazajöttünk, evett ebédet, kicsit elvolt aztán bealudt és aludt kicsit több mint 2 órát. De mivel ezután már nem aludt, estére kicsit megint nyügike volt és lehet, hogy azért is mert fáradt volt, de párszor el is esett ahogy álldogált, és próbált ficánkolni, hátranézni...jó nagyot tud koppanni a fejecskéje. Még jó, hogy a padló fa, és úgy van szőnyeg rajta. Egyébként mindig csak akkor esik el amikor nem vagyok mögötte. Persze!
Mostmár hat fogacskája van, gyönyörűen mászik, ül, áll és tolja a kis vagonját és úgy gyalogol. Szoba egyik végéből a másikba és vissza és megint vissza, és megint vissza... Egyre több zöldséget eszik, és mostmár sokszor nem pépesitem, hanem villával töröm össze neki, eszik sajtot, joghurtot stb. Ezt mindkettőt imádja egyébként. Lehet olyan sajtot venni ami már előre le van reszelve, és csak úgy nyomkodja a kis kukacokat a szájába. Sőt tegnap már az almát és a banánt is csak összetörtem villával és úgy kapta, ami nagy jó, mert eleinte csak az előre elkészitett bolti dolgokat ette meg.
Ez van velünk mostanában, amellett, hogy én nagy bőszen készitem a születésnapi ajándékokat mire anyuék jönnek. Nem tudom emlitettem-e, anyunak egy scrapbook fotóalbumot készitek Noah első életévéről. Ez azt jelenti, hogy minden két oldalon egy hónap képei vannak feltüntetve. Már kész van 3 hónap, felteszek majd képeket róla.

Ma elmentünk az egyik közeli parkba ahol emlékeztem, hogy láttam hintákat. Nagyon szép idő volt kb. 15 C körül. Nagyon tetszett neki a hinta-palinta, az elején még jó nagyokat mosolygott aztán egy idő után kezdte a hinta elringatni és majdnem elaludt...ezen a képen lehet látni, hogy már csak bámul és mindjárt leragadnak a szemecskéi :-)

Mindenfelé mászunk...szőnyegen, kövön, padlón, ágyon és a fűben is.


A helyszin ugyanaz csak éppen most megpihent Noah és végig kóstólta a levél és faág kinálatot. Egyébként nagyon szeret kint lenni, csak nézegette a leveleket, ahogy fújta a szél a fákat.


A kis család. G-nek egy kicsit le lett vágva a feje, Noah meg a fülében matat...hát egyedül én nézek bele ebbe a fényképezőgépbe???

Igy szoktuk jól beverni a fejecskénket.

Segitettem anyának leszedni ezeket a vackokat az asztalról.


Kimentünk és jól megtapogattuk és megkóstoltuk a leveleket.


Ez csak úgy...úgy néz ki Noah ebben a pólóban mint egy igazi férfi.


Aztán mivel a levelekkel nem laktunk jól, ettünk egy kis banánt és almát ennek a csodaszerkentyűnek a segitségével.


Ez nem ma történt de muszáj volt feltennem, ugyanis ilyen sirós képünk nem sok van...

Mostanában érdekesen telnek a napjaink. Noah MINDENHOL fel akar állni, úgyhogy anyukájának mindig ott kell lennie mint egy tompitó hogyha elesik. A mindenhol alatt azt értem, hogy tényleg minden lehetséges dolog ami magasabban fekszik mint a padló (!!) arra felmászik, felkapaszkodik, csimpaszkodni próbál rajtuk, feláll stb. Csodálatos látni ahogy fejlődik de ez a nap egy kicsit sok...ma rengeteget sirt, próbáltam letenni aludni a normál időben, és nagyon fáradt is volt, de elkezdett sirni, felvettem ciróka-maróka, ez kb. másfél órája volt, most aludt el egy kis sirás után. Jó, hogy minden nap új lappal indul az ember, mert egy-egy ilyen nap után mindig úgy érzem, hogy én ezt nem tudom csinálni, nincs erőm, elég volt, fáradt vagyok stb. És még nincs is vége a napnak. DE, tudom, hogy butaság ilyenkor arra gondolni, hogy minden nap ilyen nehéz lesz az életem hátralévő részében :-) mert ez nem igaz. Úgyhogy hurrá, ez jutott mára.
Plusz ez után a kezdés után úgy döntöttem, hogy nem főzök, hanem jön a backup... csirke falatkák, sült krumpli, mélyhűtőből elővesz sütőbe betesz 20 perc múlva kivesz. Jó étvágyat.

Itt van hát a 2,5 hetes Sophia és az anyukája. Ha tudnátok mennyire pille könnyű ez a babácska :-) Olyan hihetetlen volt elképzelni, hogy Noah is pár hónapja még csak ilyen porcelánbaba volt. Sophia egyébként jó baba, azt mondja az anyukája nem sirdogál, és jól viseli a 3 éves bátyja megnyilvánulásait.
Noah is jó baba volt, össze-vissza mászkált a lakásba és kipróbált mindenféle új játékot amit talált. A kipróbált alatt azt értem, hogy mindent szépen a szájába vett.
Hazafelé elaludt a kocsiban és nem akartam, hogy felébredjen úgyhogy szépen lassan jöttem hazafelé és még egy boltnál is megálltam, aminek az a neve, hogy country quilter. Ide két okból is beakartam már nézni. Az egyik, mert szükségem volt cérnára, a másik pedig mert ez egy "anyagos" bolt, ahol mindenféle alapanyagot lehet vásárolni foltvarráshoz. Eszméletlen, hogy mennyi gyönyörű anyagot lehet manapság találni.
Ma egyébként próbáltam egy kicsit varrogatni, amiből kb. 5 perc lett mert Noah baba igényelte anyukája figyelmét úgyhogy anyukája lement négykézlábra és együtt mászkáltunk ide-oda. Kicsit veszélyessé vált a legújabb mutatványa. Amikor ugyanis felhúzza magát már mindenféle lehetséges helyzetben, jó nagyokat tud ám koppanni a fejecskéje amikor elveszti az egyensúlyát. Nem pánikolok, mert úgy gondolom majdcsak átmegyünk ezen a helyzeten is és mikor már több biztonsággal megtudja tartani magát akkor max. a popsijára huppan vissza. Gondolom én...

Áll a baba, áll.

Kacsa vacsora.

Ezt csak úgy érdekesség képpen...ez itt Boise...itt lakunk.

Egyébként velünk minden rendben, Noah-nak megint jön a fogacskája, bár már jobban van azt leszámitva, hogy még mindig picikét folyik az orra. A nagy esemény pedig az, hogy mostmár teljes biztonsággal mászik a térdén, plusz minden féle dologba belekapaszkodik és feláll. Volt ebből már egy-két nagyobb visszaesés, de egyre ügyesebb, és komolyan mondom, hogy nem hiszem el, hogy az az alig 2,5 kg-os baba aki 9,5 hónappal ezelőtt született meg, mostmár azon gondolkodik nagy bőszen, hogy elindul...hihetetlen.

Tegnap megint volt magyar órám és elég jó volt, bár volt egy dolog amit egyszerűen nem tudtam elmagyarázni. Nem az angol miatt, hanem még én sem értem, miért mondjuk úgy...elég ciki, nem?

Ma reggel egyedül megyek bibliaórára, Noah itthon marad apukájával. Még mindig folyik az orrocskája, és ilyenkor nem szabad beadni a többi gyerekhez, ami érthető.

Azt a babát különben még nem láttuk akiről beszéltem, de ha minden jól megy, holnap megyünk nagyvizitre.

Na, kitaláltátok, hogy mi ez?? Az első quilt. Mit gondoltok? Nekem nagyon tetszik, de biztos csak azért mert én csináltam :-) Persze nem tökéletes, éppen ma mértem le, anyósomnak elküldtem ugyanis a fényképét - ő nagyon profi foltvarrós anyós - és akkor láttam, hogy az egyik széle egy kicsit hosszabb mint a másik...na de, nem baj :-)), annyira nem látszik...

A másik fontos dolog ma: anyukámék ma reggel mentek a követségre vizumért és 10 évre megkapták. Nagyon örülök neki, és persze ők is odáig vannak :-) Március végén jönnek és itt lesznek két hétig. Közben tesómék is eljönnek majd hozzánk, úgyhogy együtt lesz megint a család!! Már nagyon várom!!

Noah éppen alszik, úgyhogy itt az idő, hogy irjak. Mostanában elég jó baba, és egyre több dolgot tudok mellette csinálni. Azt irtam legutóbb, hogy még nem volt időm varrni, igaz?? Azóta viszont gondoltam egyet és szépen kipakoltam a varrógépet az étkező asztalra és jól nekiálltam varrni. Már majdnem kész amit elkezdtem, már csak a szegélyt kell megcsinálni, ma azon ügyködöm. Rakok fel képet, mikor kész lesz. Ez lesz egyébként az első saját quilt készitményem. Már most nagyon büszke vagyok rá :-)

Nem tudom emlékeztek irtam egy lányról, Angie-ről, aki babát várt. Hát a kis Sophia múlt hétfő reggel úgy döntött, hogy megszületik. Csütörtökön megyünk Noah-val babalátogatóba, majd csinálok fényképet és ti is megláthatjátok a babukát.

Holnap jön Kara, és nagy bőszen beleugrunk a magyar tanulásba. A szineket fogjuk megtanulni, és ezekkel mondatokat alkotni. pl. ez egy piros alma. Igy az ez/az-t is tanuljuk, meg az "egy"-et stb. Aztán majd fel kell olvasnia egy szöveget, és házi feladatot is csináltam neki :-) Rettentően fel vagyok készülve.

Egyébként ma van anyósom szülinapja. He-he.

Most már négykézláb is elég ügyesek vagyunk...

És fel is akarunk állni...

Huhh hirtelen olyan sok minden történt. Tegnap délután Noah-t elvittem doktor nénihez aki kettő darab szurikával ajándékozta meg. Amikor bementünk a rendelőbe, annyira édesen csak nézett, szerintem emlékezett a helyre és amikor belédöfték a tűket nagyon elkezdett sirni. Úgy sajnáltam...aztán gyorsan megölelgettem, aztán kapott cumisüveget és hirtelen boldog lett. Hála Istennek most nem lett láza és semmiféle negativ következménye a szuriknak.

Közben tegnap délután 5-kor jutott eszembe, hogy aznap este 7-kor van a Lori-nak ez a havi egy anyukás találkozó, ahová mindenképpen el akartam menni. Noah-t szépen megfürdettem, elkészitettem a vacsiját és magukra hagytam a fiúkat.
A találkozó megint maratoni volt, de megérte. 10-kor értem haza. Az "öröm"-ről volt szó, honnan jön, hová megy, hogyan lehet és ilyesmik. Jó volt és elgondolgoztató...
Aztán ma reggel a biblia órára mentünk Noah-val. Most úgy tűnik jól viselkedett a gyerek megőrzőben, mert nem hivtak vissza :-)) és még állitólag egy picit aludt is.
Plusz még a fogacskája is kibújt. Bal kettes :-). Amúgy ma este megmértem, 8 kg. Nem egy dagadt gyerek :-))

Ma délután odáig eljutottam, hogy kitettem az asztalra a varrógépem, de sajnos még nem volt időm varrni. Van egy quilt amit anyósommal elkezdtünk, hogy megmutassa az alapokat, de még nem tudtam befejezni. Ha kész lesz, teszek fel fotót.
De addig is, Noah képekben:

Noah az asztal alatt.

A meztelen valóság.

áááááá

Az én édes drágámnak, mostmár tutkó, hogy jön a következő foga. Érdekes módon nem a fölső kettő, hanem a mellette levő. Ez normális? Nem bújt még ki, de ma amikor belopakodtam Noah szájába láttam, hogy az inye ott azon a ponton már szét van nyilva, mintha egy kis vágás lenne. A popsija meg annyira piros és valami huncut fájdalom van rajta, ma egy picikét vérzett is neki egy helyen, de nem sirt, jól viselte. Próbálom egy kicsit levegőztetni a kis popsit. Plusz állandóan ellenőrzöm, hogy van-e kaki, nehogy még jobban kicsipje. Ezt általában tudom mikor van, ugyanis manócska nagy erőkkel szokott nyomni, úgyhogy mindenki láthatja, hogy dolgozik valamin.
Tegnap kitalálta, hogy tudja magát előre-hátra dobálni az etetőszékében. Igy az etetés elég érdekessé vált, egyszer véletlenül a szeméhez ment a kaja :-)) és csupa olyan lett a kis szempillája.
Plusz egyre ügyesebben eszi ezeket a finger food-okat, nagy bőszen próbálja már rágni is a darabkákat amik a szájába kerülnek. Fulladásos veszély egyenlőre még nem történt, remélem nem is fog.
A csőrös pohár viszont még nem a barátunk...

Ma megkaptam, a Nők Lapja és az Anyák Lapja első példányait!!! Nagyon örültem. Mostmár otthoni újságokat nézegethetek...

Éljen, éljen. Szerencsésen hazaérkeztünk. Noah tündéri jó baba volt a repülőn, főleg, hogy még felszállás előtt elaludt!!! Aztán mikor kb. 25 perc múlva felébredt, éppen vacsora idő lett és már adtam is a kis szájába a cumisüveget, ami után ismét elbóbiskólt :-)). Mire észhez tért, már szálltunk is le a repcsivel.

Repültetek már úgy, hogy betegek vagytok és az orrotok, fületek be van dugulva? Hát én most először ültem igy repülőn és képzeljétek ahogy szálltunk le, annyira bedugult az egész fejem, hogy szinte nem hallottam és a füleim iszonyúan fájtak. Mint mikor rendesen fáj a füled, szurkált, hasogatott stb. Alig vártam, hogy földet érjünk.
Mindenesetre ezt leszámitva, nagyon jó ötlet volt, hogy ezt a hazafelé utat igy csináltuk. Igy mindannyiunknak jobb volt.

A változatosság kedvéért megint betegek vagyunk. Mostmár tényleg halvány lila gőzöm sincs mi a baj velünk. Soha nem voltam ennyiszer beteg egymás után. Noah jobban van, bár az a felső fog még mindig nem bújt elő.
G és én úgy döntöttünk, hogy Noah és én repcsivel megyünk haza Ő pedig egyedül megy autóval. Csütörtökön reggel indul korán, hogy hazaérjen mire mi Noah-val odaérünk este 9-re. 6-kor indul a gépünk, 1:50 percig fogunk rötyülni, remélem Noah jó kisfiú lesz. Ezek az esti órák egy kicsit nehezek néha, mielőtt fürdés-lefekvés van, de remélem minden rendben lesz...abban bizom, hogy lefoglalja a sok látnivaló :-))
Viszont kellene Noah-nak a születési akvi. kivonata vagy valami bizonyiték, hogy nincs még 2 éves. Természetesen ránézésre meg lehet állapitani, hogy nem, de a repülőtársaság szerint kell ilyen papir, igy az anyuka ölében, ingyen utazhat. Persze minálunk nincs semmiféle ilyen papir, úgyhogy próbáltuk kitalálni, hogy mi tévők legyünk. Azt mondták az is jó, hogyha az oltási könyvét bemutatjuk :-) Persze az sincs nálunk.
Aztán kitaláltuk, hogy hivjuk fel Noah orvosát Boise-ban, akik nagyon segitőkészen kiállitottak egy papirt az oltásokról stb. és elfaxolták nekünk. Igyhát semmi akadálya nem lehet annak, hogy sikerüljön az akció.
Holnap pedig mindent összapakolunk és másnap indulás haza. Már egy kicsit mehetnékem van :-))