pocak portré

Jobb hiján ezzel a rettentő közeli pocakos képpel tudnék hozzájárulni mindenki napjához. Félúton készült 27 és 28 hét között. Bizony rohamosan átveszi a pocakom az uralmat :-)

a hely

Csak úgy érdekességképpen gondoltam megosztom a nagyvilággal, hogy megtaláltuk a helyet ahol a picur baba fog megszületni. Úgy hivják, hogy a Baby Place. (katt a névre)

Tudom, hogy nem vagyok a blogolás magaslatán már régóta, de valahogy úgy érzem annyira leköt minden más. Most például az utóbbi hetekben a baba ügy volt porondon, aztán meg mindig van valami. Tegnap például olyan lábfájásom volt, hogy már majdnem sirtam is. Délután csak annyit éreztem, hogy nagyon fáradtak a lábaim, gondoltam akkor le kéne üldögélni kicsikét. Aztán estére/éjszakára annyira fájt, hogy a guta majdnem megütögetett (hehe, ezt jól megmondtam), nem tudtam aludni, semmi nem segitett. A combomban, belül mintha valamit húznának, és úgy érzed, hogy lefog esni a lábad. Az internet azt mondta, hogy valami idegbecsipődés lehet, vagy a baba nyom valamit...és mindenki akinek ilyenje volt a fórumokon azt irta, hogy néha hetekig sőt hónapokig is eltartott mire elmúlt. Persze pánikmódba kerültem, gondoltam én ezt a fájdalmat nem tudom elviselni még egy napig sem, nem is beszélve arról, hogy nem is tudtam ráállni, úgyhogy gyorsan pörögtek a képek az agyamban, hogy hogyan is fogok funkcionálni a következő hátralévő hónapokban.
Mára egy picit javult a helyzet, de a tompa fájdalom még mindig ott van, bár közel nem olyan erősen mint tegnap és az éjszaka. Próbáltam sokat pihentetni ma, de egy kis megerőltetés után újra elkezdett fájni.
Na szóval röviden ennyit a hétvégi nyavajámról.
De lényeg ebben a bejegyzésben nem is a láb fájdalomon van, hanem a baba születési helyén, úgyhogy koncentráljunk arra :-))

Stanley

Ez a neve annak a helynek ahová múlt héten kirándultunk. Gyönyörű hely, hegyek, fák, hó csak éppen ott még hidegebb van általában mint itt. 3,5 órányira van tőlünk, ahol a populáció összesen 100 és az emberek abból élnek, hogy faházaik vannak amit kiadnak a látogatókank, van néhány étterem és összesen egy élelmiszerbolt.

pelenka

Egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy eldobható pelust használjunk majd még nevesincs babánkkal vagy a barátibb anyagpelust. Már jó ideje olvasgatok róluk, de egyszerűen nem tudom eldönteni. Ráadásul szeretnék varrni is néhányat és ahogy nézegetem, hogy mások milyen ügyesen és könnyeden varrogatják őket, nekem teljesen kinainak tűnik az egész. Ráadásul még varrni is tudok, úgyhogy nem ez lenne az első próbálkozás.

Akárhány helyen olvasok róla, mindenki valami más fajtát ajánl, vagy másra esküszik. Hogy dönti el az ember, hogy melyik a jó. Főleg ha fogom magam és beruházok egy egész garnitúrába, mi van akkor, hogyha nem működik az a fajta az én babámmal. Teljesen össze vagyok zavarodva :-)

helyzetek

Miután a múlt héten kiderült, hogy a második trónörökös is kisfiú a barátnőm Angie kilószámra adta a fiús kis paplankákat stb. Azt hiszem annyi kisbaba paplankám van, hogy Dunát lehetne rekeszteni vele :-) Na nem panaszkodom, csak érdekes.
Noah is átköltözött az új szobájába, mert úgy gondoltuk, hogy majd amikoregyszertalán szobatiszta lesz, a fürdőszobája amellett a szoba mellett van és igy nem kell messzire vándorolnia majd. Plusz az a szoba egy picit nagyobb is mint amiben eddig lakott, elvégre ő lesz a nagy báty :-)
Vettem neki anyagot sötétitő függönynek is , igy lekerül majd az a darab anyag ami fent van az ablakján mióta beköltöztünk. Hihi. Vettem anyagot falvédőnek is, úgyhogy van terv, és a varrógép is kint van az asztalon, csak éppen már jó ideje az a nadrág hever mellette amit átalakitok, hogy passzoljon a növekvő testemre.

El sem tudom mondani mennyire izgatott vagyok a pocaklakó miatt. Hogy vajon milyen személyisége lesz, olyan lesz-e mint Noah volt, vajon jobban fog-e aludni mint hajdan Noah tette :-), milyen lesz az élet egy kisbabával és Noah-val együtt??? Rengeteg kérdés, persze majd idővel a válaszok is megérkeznek majd.

Egyébként a napokban éppen valami "terhes hormon hullám" söpör végig rajtam, mert teljes csődnek érzem magam szülőként, úgy érzem nem tudom kontrollálni Noah-t és megőrit a nyafogásával. Ma például két alkalommal is együtt sirtunk egy jó nagyot, hehe. Amúgy minden OK :-)