"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

hétfő, június 30, 2008

golgota

Tegnap délelőtt - kihasználva a nagyszülők adta lehetőséget - G és én elmentünk az itteni golgotába. A las vegas-iban már voltunk pár éve, de most felfedeztük, hogy itt ebben a kisvárosban is alakult egy és gondoltuk elmegyünk megnézni. Pici gyüli, kb. 30-an voltunk és nagyon tetszett. Tetszett, hogy kevesen voltunk, meg az is, hogy minden gyüliben máshogy dicsőitenek :-) . Azon gondolkodtam, hogy ugyanazt a dalt még hányféleképpen lehet elénekelni :-). Jó volt!!
G mondta, hogy mikor karácsonykor itt volt és elment oda, mikor a végén készült elmenni és már "beszélgetőtávolságon" kivül volt, a pásztor utána szaladt de már túl messze volt ahhoz, hogy beszélni tudjanak, úgyhogy gondolom csak annyit mondhatott, hogy helló, jó hogy itt voltál :-). Most meg mikor arra került a sor, hogy akkor nyissuk ki a bibliánkat, rájöttem, hogy itthon hagytuk...úgyhogy valaki gyorsan felugrott és szerzett nekünk egyet...de a végén végülis nem jött oda senki, hogy "elakarjuk-e mondani a megtéréshez való imát"...na jó, nem gonoszkodom tovább... az egésszel csak annyit akartam mondani - amit G-nek is mondtam -, hogy most biztosan mindenkinek majd lelkiismeretfurdalása lesz, hogy nem jöttek oda hozzánk. Mondtam neki, hogy még vissza tudunk menni a héten máskor is, hogy megadjuk nekik a lehetőséget :-)))

Azt még meg kell emlitenem, hogy jó itt, hogy nekünk is jót tesz a környezetváltozás. Tegnap este mikor Noah már javában aludt kimentünk a picur medencébe G-vel és bekapcsoltuk a buborékokat, és pici bort ittunk és perecet eszegettünk. Szupi volt :-))

szombat, június 28, 2008

Nevada

Csütörtök este érkeztünk meg Nevada-ba G szüleihez és itt leszünk július 7.-ig. A repülő út csak kb. 1,5 órás volt, úgyhogy ez a decemberi hazarepülés után meg sem kottyant. Noah teljesen odavolt a repülőktől, és szépen ült az ülésen az egész idő alatt. Persze azt meg kell jegyeznem, hogy ebben a kis hordozható dvd lejátszónak is nagy szerepe volt :-). Dehát egyszer az mondta nekem valaki, hogy a gyereknek "mindent szabad" a repülőn :-))

Már javában ágyban lett volna Noah helye aznap este mikor megérkeztünk, igy a tegnapi nap azért meglátszott rajta az a kihagyott pár óra. Ráadásul itt egy órával korábban vagyunk mint otthon, igy tegnap este már - itteni idő szerint - 6-kor ágyban volt! Most reggel 6 óra van és még mindig nem mozdult meg. Sőt még a hátsó nagy örlőfogai is jönnek, sorban pusztitja el a cumijait, mert annyira rághatnékja van, hogy ha nincs cumija akkor a kis ujjacskáját próbálja rágni. De ahhoz képest jókedélyű, és szemmel láthatóan jót tesz neki egy kis környezetváltozás. Persze nekem is :-)
Ami még szuper jó, hogy G szüleinek van egy jó kis medencéjük, igy tegnap délután már egy hatalmasat fürödtünk, Noah is nagyon élvezte, csak az nem tetszett neki, hogy nem tud csak úgy ide-oda menni a vizben.










szerda, június 25, 2008

A mai nap jeles eseménye az, hogy ma van a 4. házassági évfordulónk!! Éljen, éljen, hurrá, hurrá. Ennek ünneplésére nem öltöztünk fel szép ruhába és nem mentünk el egy étterembe...persze nekem ez volt az ötletem :-)
G viszont már korábban felvetette az ötletet, hogy mi lenne, hogyha elmennénk a motorjával valami szép helyre és hogy vinnénk valami kis élelmet és szépen elfalatoznánk kettesben. Egy percnyi ellenállás után - ami hurrikánként söpört végig az agyamban :-), gondoltam, hát miért is ne. Szóval Noah-t "leadtuk" Angie-nél, vettünk hamit és egy órai motorozás után elérkeztünk egy folyóhoz ami egy gyönyörű canyon-ban van. Ahogy mentünk a pusztaságban, halvány fogalmam sem volt hogyan lesz ebből folyó, de hihetetlen szép volt, ahogy egyszer csak feltünt az a hatalmas mélyedés a földben.
( Az egész dolog azért van múlt időben, mert tegnap délután tudtunk csak elmenni, mert holnap utazunk anyósomékhoz, úgyhogy ezerrel megy ma a pakolás. )

Jöjjön hát néhány fotó:

Ezt igy mindenek előtt, hogy bemutathassam családunk új motor tagját, ugyanis az a dolog valahogy elmaradt...irtam korábban, hogy próbálta G eladni a másik motorját, aztán hosszas várakozás után becserélte erre az újra...és azóta is rettenetesen boldog :-))






Sajnos közös kép nem készült :-)

szombat, június 14, 2008

Gyönyörű helyen jártunk tegnap. A hely neve McCall és kb. 2,5 - 3 órányira van tőlünk, attól függően, hogy melyik utat választod. Odafelé az egyenes autópályát és egyszerű utakat választottuk, hazafelé pedig a hegyek között - völgyek közöttit :-)
Az egész hely valami gyönyörű volt tényleg, a nagy tóval, hegyekkel, végeláthatatlan fenyőkkel, hóval a hegytetőkön, a pici üzletekkel...úgy döntöttünk, hogyha tehetnénk, egyből odaköltöznénk. Az egyetlen hátulütője a helynek, hogy mivel elég magasan fekszik, bizony kemény telek vannak és még most is jóval hűvösebb volt fent, mint itt nálunk. Az egész hely valahogy otthonra emlékeztetett, a kis boltokkal, meg a hely ahol ettünk, az illat valahogy nem volt "amerikai". Na azt ne kérdezzétek meg, hogy mit értek ez alatt, mert nem tudnám elmagyarázni.
Ráadásul ez az egész kis kirándulás azért is volt nagyon fontos, mert ha jól emlékszem ez volt az első olyan autósutunk Noah megszületése óta, amikor nem stresszeltük magunkat halálra, hogy miért nyafog a kis csomagunk, mert ha hiszitek ha nem egy nyafogást sem hallottunk végig. Ráadásul hazafelé a csomag még egy órácskára el is aludt. Persze ez az egy óra jóval kevesebb volt mint amit általában alszik, ezért este már 7-kor pizsiosztás volt.
















péntek, június 06, 2008

mérföldkövecskék

Múlt héten két - számunkra - nagy mérföldkőhöz érkeztünk. Az első, hogy vettünk Noah-nak egy csinos kis sámlit, igy most már mindenféle emelgetés nélkül tud kezet mosni. Imádja. Ha mondom neki, hogy nyomás a fürdöszoba, úgy szalad mintha a kézmosás lenne a világ legjobb dolga. Egyedül feláll rá és ha tudná még a csapot is megnyitná, na de ott azért még nem tartunk. Sőt annyira tetszik neki ez a sámli dolog, hogy néha csak úgy magától bevonul oda, beviszi a kis vonatkáit és ott játszik velük a mosdónál.




A másik emlitésre méltó dolog pedig az, hogy már régóta beszéltünk G-vel arról, hogy majd nemsokára itt lesz az ideje, hogy Noah a kiságy helyett egy igazi kis totyogó ágyikóba költözzön. Húztuk halasztottuk a dolgot, mivel Noah mindig is nagyon szerette a kiságyát, igy azt gondoltam, hogy ez majd valami nagy és fájdalmas dolog lesz. Száz szónak is egy a vége, a múlt héten amikor a használt cuccos baba boltban jártam, vettem neki egy matracot. Azt mondták, hogy ez a matrac és a gyerekágy elég ritka dolog náluk, ezért döntöttem úgy, hogy megveszem. Gondoltam majd valamikor a jövőben szépen betesszük szobájába, hogy szokja a jelenlétét. Aztán az egyik nap úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk mit szól hozzá. Hát azt az örömöt nem nagyon tudom leirni amit ez a kismanó tanusitott mikor meglátta a matracot. Ugrált rajta, sikoltozott, hihetetlenül tetszett neki a dolog. Aztán megkérdeztük, hogy szeretne-e ott aludni aznap éjszaka. Azt mondta, hogy igen. Ott aludt és azóta is ott alszik.
Azt hiszem a harmadik napon kérdeztem meg tőle, hogy elrakhatom-e a kiságyát és megint nagyon komolyan azt mondta, hogy igen. Azóta sem kereste, nagyon szereti az ágyát, és még egyenlőre egyszer sem jutott eszébe, hogy kisétáljon mert nem akart aludni vagy ilyesmi.
Ez a dolog azért is rendkivüli itt minálunk, mert majdnem két évbe tellett mire Noah átaludta az éjszakát, ezért gondoltuk, hogy ez a váltás egy nagy macera lesz. De nem lett, éljen éljen.


Móka móka hátán.


Ez egy nagyon komoly pofika az első matracos éjszaka után.