"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

szombat, október 11, 2008

néhány gondolat

Be kell vallanom, a nem irásomnak az oka mostanában a rosszullétek mellett a világban fennálló dolgok is kiveszik a részüket. Kavarognak a gondolataim és sokszor azt sem tudom mit kellene csinálni. G már hosszú hónapok óta mindig azzal jött, hogy szeretne nagy mennyiségben kaját alapvető dolgokat venni, hogyha valami történne. Én meg mindig - na jó szinte mindig - lehurrogtam, hogy ugyan maradjon már, mi történhetne stb. Valamelyik este volt egy nagy beszélgetésünk ugyanerről a témáról és mondtam neki, hogy mostmár aztán nem akarok erről beszélni, mert teljes félelemben élek már, mint aki nem tudja mit várjon , hogy melyik oldalról csap a ház falába a villám. Isten már másnap két emberen keresztül is szólt hozzám, és bizony megfeddett. A hireket nem is olvastam már régóta mert talán nem akartam tudomást venni arról, hogy nem megy minden simán mostanában a nagyvilágban. Aztán rájöttem, hogy választhatom a homokba dugom a fejem stratégiát, vagy felkészült lehetek bizonyos szinten. Elkezdtem olvasni és kutakodni.
Nagyon jó példát olvastam a tiz szűzről akik közül öten felkészülten vártak, öten pedig nem. Én az első ötbe szeretnék tartozni. Azt választottuk, hogy inkább felkészülünk a legrosszabbra számitva, és majd örülünk, hogy nem a legrosszabb történt. Ha viszont a legrosszabb történik, bölcsen szeretnénk elébe állni.
Lehet, hogy sokan hülyeségnek tartjátok ezt, és talán nem is vagytok tisztába azzal, hogy bizony történhetnek rossz dolgok és átmehetünk nagyon nehéz időszakon akkor is, hogyha keresztények vagyunk.
Tartsuk életben azt a lángot a lámpásainkban!!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszi ezt az igei alátámasztást!!! Látod a "nagy kapkodásban" én erre ki se tértem, pedig nagyon fontos! És megint megerősítettettem, hogy valóban vezetésre léptünk. Keresztyénnek lenni nem azt jelenti, hogy beállunk a vágóhídra várók közé, tétlenül várva a csodára, hanem pont ellenkezőleg. Köszi! :)