Biztos, hogy ilyen régen irtam már megint???? Majdnem egy hónapja. Tuti, hogy nagyon sok minden történt azóta, de sajna képtelenség lenne leirni. Főleg, hogy megint egy kézzel pötyögök - és mégcsak nem is a jobbikkal. Babucika ugyanis éppen ebédel és anya tartja a jobb kezével a picurka testét, ami egyébként időközben 5.5 kg lett és már olyan nagy, hogy szinte már most feleakkora mint én, ami nem olyan nagy mutatvány az én 150 cm "magasságomhoz" képest.

Holnap nyaral a család, megyünk Horvátországba egy hétre. Szóval ma nagy pakolásba vagyok.
A másik fontos dolog, hogy a távozásunk bizonyos előre nem látott és nem várt okok miatt egy kicsit előrébb kúszott a naptárban!!! A dátum szeptember 19., ez az a nap mikor elröppenünk. Ez egy nagy ajándék, hogy előbb megyünk, ne gondoljátok, hogy szomorúak vagyunk. Mert nem vagyunk ám azok, hanem inkább örülünk. Éppen a minap vettük meg a repcsijegyeket, úgyhogy már semmi nem tarthat vissza bennünket...
El is kezdtük hát intézni A papirokat. Csak hogy néhány érdekességet emlitsek:
- Beülünk az autóba, Noah meg én. Elmegyünk Fehérvárra, beadjuk a házassági akvi. kivonatot, hogy leforditsák. Mült héten küldték is, hopp csak az a baj, hogy elirták becses lánykori nevemet.
- Szintén beülünk az autóba mi ketten - ezt azért hangsúlyozom, mert kisbabával nem is olyan egyszerű ügyeket intézni - szóval elmegyünk az Okmányirodába, hogy csináltassunk nemzetközi jogsit. Elmondom az ott dolgozó néninek, hogy mit szeretnék, aki a következőképpen reagál: - Istenem!-és vág egy pofát. Én persze sokkot kapok, hirtelen meg se tudok nyikkanni. Ad egy csekket, elmegyünk a postára, feladjuk, visszaérünk, ketten vannak előttünk. Negyed óra után Noah megunja a dolgot, elkezd sirni egyre hangosabban. Fogtuk hát a sátorfánkat és hazajöttünk. Következő nap visszamegyek - G otthon maradt babukával - ekkor kiderült, hogy lejárt a jogsim TAVALY októberben. Jó, nem? Persze EZ nem az ő hibájuk volt. Másnap reggel orvosi vizsgálat, megint Sárbogárd Okmányiroda...

Hát mára ennyi történet elég.
1 hét múlva jövünk haza, majd beszámolok.