"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

szerda, november 14, 2007

Szerencsére hétfőn nem kellett mennem a boltba, ugyanis képzeljétek el, hogy az történt a kedves férjem felajánlotta, hogy ebédidejében elszalad és bevásárol nekem. Először mondtam neki, hogy köszi nem, mert túl hosszú volt a lista és hát na mondjuk ki őszintén, nem biztam benne, hogy mindent megtalál amit "csak én tudok, hogy mi". Tudjátok, milyenek ezek a listák, csak te érted a saját kódodat meg ilyenek...Aztán arra gondoltam, hogy próbáljuk meg, ha már ilyen kedvesen felajánlotta G a segitségét. Meg azt is tudom, hogyha mindig elutasitjuk a férjeinket mikor ilyen felajánlásokat tesznek, akkor majd egyszercsak azt vesszük észre, hogy már nem is ajánlják fel...na, ezt jól kielemeztem, csak hogy mindenki tisztába legyen a dolgokkal :-)
Szóval fogtam magam és csak a legszükségesebb dolgokat irtam fel az ő mini listájára és láss csodát, sokkal kevesebb pénzt költött mint én tettem volna, és igy is megvan minden ami kell...plusz még mindig odáig vagyok, hogy egyáltalán elment bevásárolni...
Lehet, hogy neki kellene mennie mindig, hm ?!?!?!

A megfázás már sokkal jobban néz ki, már nem érzem magam rosszul, bár még mindig folyik egy picit az orrom. De már tényleg mérföldkövekkel jobb a helyzet.
Noah hétfői napja a nagy pelenkás kezdéssel úgy telt, hogy -most sem tudom miért-, kb. ötször hányt szegénykém. Annyira sajnáltam, olyan igazi nagyfiús hányás volt, tudjátok öklendezés meg minden. Na jól belementem a részletekbe megint...
Keddre semmi baja nem volt, úgyhogy csak arra tudok gondolni, hogy valamivel elrontotta a gyomrocskáját, amit végülis csak azért nem értem, mert ugyanazt a kaját eszi amit mi is és nálunk semmiféle erre utaló jel nem volt. De a lényeg az, hogy csak egy napig tartott.

Még az a -számomra érdekes- dolog is történt hétfő éjjel, hogy mikor felébredt -biztos a pocakja fájt- és bementem ilyenkor mindig megsimogatgatom elmondom neki, hogy éjszaka van és aludni kellene stb. és mikor úgy tünt, hogy vissza fog aludni akkor szépen kiosontam. Ezek a kiosonások nem szoktak nagy sikerrel járni. Most is kb. 10 percre rá megint felsirt...Bementem megint és gondoltam megpróbálok úgy kijönni, ugyanazzal a folyamattal amit este csinálunk mikor leteszem aludni. Az pedig úgy történik, hogy jól megpuszilgatom, jó éjszakát kivánok, az ajtóból puszikat küldünk egymásnak - ilyenkor feláll a kiságyban - integetünk meg ilyesmik. Szóval egy happy folyamat. Ilyenkor ő mindig egy hang nélkül elalszik. Na, a csoda az volt, hogy most éjszaka is felpattant a kiságyban, úgyhogy az ajtóból puszikat dobáltam és jó éjszakáztam neki. Szó nélkül visszaaludt. Müködött a dolog.

4 megjegyzés:

Ági írta...

Szerintem csak annyira hiányzik Noah-nak a Szofi (főleg a közös esti fürdés, hogy rosszul lett és nem betegség miatt hányt:) Örülök, hogy túl van rajta, meg ez az éjszakai visszaaltatásos trükk is zseniális. Ki fogom próbálni.

liv írta...

Az én G-m is olyan hihetetlenül jól bevásárol, hogy tiszta ciki, hogy nem tartom rá képesnek. Ráadásul a pasik csak azt veszik meg, ami a listán van, így tényleg olcsóbb! :D

árpi írta...

Szerintem csak a férfiakat kellene beengedni a bevásárlóközpontokba, akkor minden rendezett lenne.
Például lenne nadrágbolt, ahol minden helyről összeszedik a nadrágokat, lenne kabátbolt, kütyübolt, stb. Ilyetén sokkal könnyebb lenne a vásárlás és nem töltenénk órákat boltok barangolásával. Ami nálam abszolút kiveri a biztosítékot az a turkáló, idegesít, hogy minden csak úgy össze van dobálva egy rakásra. Kérdezem alásan, a nők ezt élvezik?

liv írta...

tegnap nem mertem leírni...láttad már Árpit vásárolni? Hehe, na, az példaértékű! :)