"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

szerda, február 28, 2007

Elkészült a következő két hónap is, a 7. és a 8. Már nem olyan sok van hátra. Márminthogy nem csak az album készitésből, hanem az idő az első szülinapig.








Ez a kép a következő geek-et ábrázolja, aki itt éppen az egeret bütyköli.


Itt pedig zenét komponál... :-)

Ma reggel hóesésre ébredtünk, és ez azért volt érdekes, mert amikor Noah felkelt - egy új szokás szerint egyből rátapadt az ablakra - és néz ki a nagyvilágba. A hóesés pedig nagyon tetszett neki, még beszélgetett is a hópelyhekkel.
Ráadásul még bibliaórára is eljutottunk, ami már nagyon kellett, mert már két hete nem voltunk. Noah jó kisgyerek volt, és még aludt is állitólag. De nem gondolom, hogy túl sokat, mert már fél három körül lekellett tennem a délutáni alvásra, és 2,5 (!!) órát aludt. Sőt még az is izgi volt, hogy vacsit sem kellett csinálnom ma, mert maradékot ettünk, ezért már el is tudtam kezdeni a következő magyar órára a felkészülést, amit egyébként mindig a hétvégére halasztok. Úgyhogy ez naccerűűűű.
Holnap apuci itthon lesz, bár este megy el egy másik városba ami kb. 4 órányira van, mert pénteken ott fognak dolgozni ezért az éjszakát ott töltik, hogy ne reggel kelljen menniük.
Hétvégére egész jó időt mond, remélem kicsit kitudunk szabadulni.
Ezen a hétvégén még azt is megfogjuk próbálni, hogy a szombat esti bibliaórára megyünk, és igy a teljes vasárnap a miénk lehet. juhhéééééjjjjj.

kedd, február 27, 2007

Ma csudaklassz napunk volt. Apuka nagyon korán elment a dolgozóba, még mielőtt bárki is felkelt volna, úgyhogy a reggeli rituálénkat egyes egyedül csináltuk végig :-) Ráadásul ma reggel Noah kapott cheeriost és csak úgy rágta mintha 32 foga lenne... mostanában reggelente mikor mi reggelizünk adunk neki kis morzsikákat és nagyon imádja, biztos azért is, mert igy olyan mintha ő is részt venne a reggeliben. De ma aztán morzsák helyett a kis cheerios karikák landoltak a szájában.
Délelőtt magyar órám volt ami nagyon jól sikerült. Ez biztos annak is köszönhető, hogy a tanitványom tényleg szeretne tudni magyarul, úgyhogy készül rendesen. Utána pedig egy elég jót beszélgettünk mig Noah aludt.
Ebédre is új szelek fújtak ma a divatba, mégpedig azért mert nem olyan régóta az összepépesitett cuccok mellé meghagyok egy pár kis párolt krumpli, répa stb. darabkát és azzal szépen eljátszadozik mialatt eszünk. Tegnap viszont a pépes cuccot egyáltalán nem volt hajlandó enni, a kis darabkákat pedig mind bevágta. Ezért ma nem pépesitettem neki, hanem csak villával épphogy összetörtem a zöldségeket, és gyönyörűen megette őket, szinte alig kellett segitenem neki - mármint a kezével ette nem késsel villával :-) - csak rakosgattam a tálcára a cuccokat ő meg rakosgatta őket a pofijába. Még a banánt is utána csak pici darabokra vágva adtam neki és nem volt vele semmi problémája. Nagyon szupi érzés látni, hogy fejlődik de azért ijesztő is, hogy már ilyen nagyfiú...
Délután kettesben elmentünk bevásárolni, aztán chilit csináltunk meg kukorica kenyeret. Fincsi lett. A múltkori chilim nem lett túl jó, de ez most egy másik recept volt.
Holnap úgy tűnik eljutunk a bibliaórára is!! Hurrá.

hétfő, február 26, 2007

Mostmár ennyire jól vagyunk:








Nyoma sincs a háromnapos nyüglődésnek, mikor irtam a legutolsó bejegyzést, másnapra Noah sokkal jobban érezte magát. Nevetgélt, játszott és nem akart mindig ölben lenni. Nem tudom mi lehetett, mondjuk azóta is egyfolytában patakokban folyik a nyála, úgyhogy én még mindig arra tippelek, hogy ennek valami nagy fogas akció lesz a végére.

szombat, február 24, 2007

SEGITSÉG!!!!
Valami van ezzel az én kisfiammal. Azt ugye irtam, hogy a múlt hét magas lázzal kezdődött, de aztán semmi más jele nem mutatkozott, hogy beteg lenne. HÁROM napja viszont valami megváltozott. Annyira de annyira nyügös és sir ha nem tetszik valami, dobálja magát ha elveszek tőle valamit stb. Olyan mintha egyszerre csak előjött volna ez az éne...megmondom őszintén nagyon ijesztő és még igy is, hogy ezalatt a három nap alatt G végig itthon volt, teljesen kikészitett bennünket. Nem panaszkodásképpen irom ezt igazából, egyszerűen csak nem értem mi történt. Ma elvittük orvoshoz, mert úgy tünt mintha az egyik fülecskéje fájna, gyakran odanyúlt és fogdosta, de azt mondta az orvos, hogy az ég világon semmi baja nincsen. Ami teljesen jó hir, csak közbe meg mégis úgy látjuk, hogy vagy valami fáj neki, vagy egyszerűen fogalmam sincs...nagyon félelmetes ez az egész. Teljesen meg vagyok ijedve! A 10 és fél hónap alatt soha nem volt még ilyen, és soha nem sirt még ennyit. Vajon mi lehet Noah-val? Ez mára a találós kérdésem. Ha valaki megfejti, legyen szives szóljon :-)

péntek, február 23, 2007

Hát akkor ahogy látjátok megint megváltozott a hátterem :-)

csütörtök, február 22, 2007

Tegnap is még volt Noah-nak láza, de már láthatóan sokkal jobban érezte magát. Magyarázott ezerrel, játszott, kúszott-mászott úgyhogy úgy néz ki minden visszaállt a régibe. Illetve még nem minden de már majdnem. Az éjszakai alvás az még mindig mindennek nevezhető csak alvásnak nem, de ez mindig igy van szegénykémmel amikor beteg. Hátha ma éjszaka már jobban fog aludni. Most estére már csak nagyon pici hőemelkedése volt, igy most nem adtam már neki semmiféle gyógyszert.
Az ajándék készités most egy picit leállt, bár ma már volt egy kis időm odaülni csinálni az albumot, nemsokára elkészül a 6. hónap is. Ha belegondolok, hogy még ugyanannyi...és abba is belegondoltam, hogy nemsokára jönnek anyuék meg tesómék, röpke négy hétvége múlva itt lesznek. Szuperjó!! Nézegettem ma a tortákat az üzletbe, szeretnék majd Noah-nak a szülinapjára valami picurkát amibe majd jól beletúrhat :-) meg szeretnék majd neki lufikákat is. Persze Ő ebből még nem sokat fog érzékelni, dehát mégiscsak az első szülinapja lesz, nem igaz?


kedd, február 20, 2007

Ha elolvassátok az ez előtti bejegyzést, akkor látni fogjátok, hogy azt irtam, hogy minden rendben, senki nem beteg stb. HA-HA. Hát ez jól megváltozott egyik pillanatról a másikra. Noah hétfő este hirtelen nagyon meleg lett, kb. 38-39 volt a láza, lázcsillapitót kapott, alukált éjfélig, akkor a nagyon szuper digitális hőmérőnk azt jelezte, hogy 105 a láza - F nem C mármint - az kb. 41 otthon. Igyhát a másikkal is megmértem, de úgy sem volt túl jó...kapott lázcsillapitót megint, aztán kis kezemben elringattam, a régi éjszakák emlékére, utána elég szépen aludt, párszor picit fölébredt. Ma egész nap egy sikon mozgott a láza, ugyanaz a 38-39, 4 óránként kapott gyógyszert, és szinte egész nap fogtam, olyan édes volt, ültem a kanapén, elaludt rajtam aztán estére nagyon fölment a láza, felhivtuk az orvost, de csak valami más fajta lázcsillapitót javasolt, G gyorsan elment megvette, az sokat segitett. Most éppen hallom, hogy nyöszörög kicsikét, remélem visszaalszik :-) és azt is remélem, hogy reggelre jobban lesz. Amúgy nincs semmi más baja, csak ez a magas láz.
Holnap igy biztosan nem megyek megint a bibliaórára...ez van!


vasárnap, február 18, 2007

Esett az eső ma, de ez minket egyáltalán nem zavart. Délelőtt gyüliben voltunk, Noah szokás szerint igy nem aludt délelőtt, és szintén szokás szerint a kocsiban aludt el. Megálltunk a szenyásnál és vettünk szenyát, finomat. Noah közben durmolt, úgyhogy megint elautókáztunk egy olyan részre amerre még nem jártunk és nézegettük a szebbnél-szebb házakat. Hát ma láttam egy pár olyat amit nagyon is elfogadnék...
Estére meg jöttek a Nayibe és kis családja, apuka, gyerekek. Két kisfiuk van, egy 5 éves és egy 15 hónapos. Minden jó volt, ettünk egy nagyot, dumáltunk, Noah még aludt is közben egyet.
Ez most úgy tűnt mintha állandóan aludna igaz? De nem, csak kétszer van szundika napközben. Aztán elmentek, elmosogattam, addigra pont annyi idő lett, hogy Noah ment a kádba fürdeni, aztán vacsi, és most már húzza a lóbőrt.
Holnap délelőtt ha minden jól megy jön Angie a babával és a kisfiával. Ő az a lány akiről tettem fel fotót nemrégen, neki született a kislánya.
Aztán most hirtelen ennyi.


péntek, február 16, 2007

Mindenki jól van, minden szupi, senki nem beteg, Noah jó gyerek, mostmár eszik rendesen megint, apját imádja, ha meglátja akkor jön a nyüszögés, hogy apaaaa, vegyél fel, apa pedig felvesz :-) Ez az apa imádat egyébként nagyon látványos. Noah ül, játszik, apja nincs itthon, minden ok, nem nyügös, nem hisztizik, játszik, apa hazaér, játék eldob, mászás apa felé, hatalmas vigyor, karok a magasba. Apa felvesz...apának megint mennie kell, jajjj, letesz, Noah sir, hisztizik, nem happy :-) Nagyon vicces egyébként látni ezt, mert én váltig állitom G-nek, hogy amig ő nem volt itt, minden szépen zajlott a rendes kerékvágásba...
Amúgy meg haldoklik két virágom. Az egyik a páfrányom a fürdőbe, ami egyébként messziről boldognak látszik, spriccelem vizzel, nedves a földje, de nem áll a vizbe, alul mégis barnák a levelei és egyébként sem néz úgy ki mint a boltba...A másik egy nagyobb virág, nem tudom a nevét sajnos, de valamelyik nap visszamentem direkt a boltba és megnéztem a cetlijét mit mond mit szeretne ez a szerencsétlen. És láss csodát, azt kapja ami megvan irva, mégsem boldog. Na, akkor meg mivel van itt a baj? Kellene nekem egy online virágdoktor :-)



Elkészült a következő két lap az albumba.




Ez a kép Valentin-napon készült egy étterembe ahová elmentünk ebédelni, és Noah mint a nagyfiúk ült a kis székében és kukoricát próbált enni. Itt látható a reakció.


Apa és Noah az étteremben.


kedd, február 13, 2007

Túl vagyunk egy újabb betegség hullámon ami bár elég gyorsan végigsöpört a házunk tájékán, azért elég jól lefárasztott bennünket. Noah kezdte a sort hányással pénteken reggel, aztán én folytattam szombatra és vasárnapra apuka volt a soron. Igy túl sokat nem főztem a hétvégén :-) ezt gondolom kitaláltátok. Ráadásul Noah nagyon nem jól viselte - elég nyűgös volt végig - úgyhogy szinte végig kézben akart lenni, nem volt meg egyedül egyáltalán. Ráadásul ahogy mostanában úgy kell ráadnom a pelenkát és mindenféle ruhadarabot, hogy hol ül, hol áll, hol éppen mászik - történt egy kis baleset. Próbáltam felvarázsolni rá a nadrágját mászás közben és eddig mindig sikerrel is jártam, kivéve ezt az egy alkalmat. A kis kezei ugyanis összecsuklottak és orra bukott, de úgy elég rendesen koppant minden. Aztán HATALMAS sirás, pici vér az orrból, anyuka pánik, jaj-jaj eltörtem a gyerekem orrát, jaj-jaj még mindig sir, nagyon fáj neki, most mi lesz, micsoda anya vagyok, jaj-jaj...na gondolhatjátok. Érdekes volt. Aztán szépen lassan - LLL--AAA---SSSS---AAA---NNN - megnyugodott. Huh, nem törött el.


Néhány fotó...

Igy élesitette Noah a fogacskáit valamelyik nap...


Most melyik levelet kapjam be, ezt...vagy azt? Vagy inkább ezt? Vagy azt??


péntek, február 09, 2007

Most nagyon gyors vagyok, mert már teszem is fel az elkészült scrapbook oldalakat. Hogy tetszenek? Azt még hozzátenném, hogy ezek nagy "primitiv" scrapbook oldalak, ezeknél sokkal-sokkal csicsásabbakat szoktak csinálni a profik :-)
Ime:



Ez van az első oldalon, onnantól kezdve pedig minden két oldalon található egy hónap. Minden hónap második oldalán ki van hagyva egy kis üres rész a lapon, oda majd a jegyzetek jönnek a végén, hogy miféle új dolgot csinált Noah abban a hónapban.

















Remélem élveztétek a bemutatót :-)


csütörtök, február 08, 2007

Tegnap reggel Noah és én megint bibliaórára mentünk. Minden alkalommal valaki más hoz valamit rágcsálni, igy tegnap rám esett a sor. (Van egy papir ahová fel kell iratkozni, ki mikor kerül sorra. Igy mindig van valami kis reggeliféle a kávé meg a tea mellé. Ezek az amcsik aztán értik a módját...:-)
Szóval felkerekedtünk tegnap is de mivel a szerdán van a legtöbb gyerek a nursery-ben, Noah csak a végére nagy nehezen aludt el, úgyhogy mikor kivettem elég nyügike volt. Hazajöttünk, evett ebédet, kicsit elvolt aztán bealudt és aludt kicsit több mint 2 órát. De mivel ezután már nem aludt, estére kicsit megint nyügike volt és lehet, hogy azért is mert fáradt volt, de párszor el is esett ahogy álldogált, és próbált ficánkolni, hátranézni...jó nagyot tud koppanni a fejecskéje. Még jó, hogy a padló fa, és úgy van szőnyeg rajta. Egyébként mindig csak akkor esik el amikor nem vagyok mögötte. Persze!
Mostmár hat fogacskája van, gyönyörűen mászik, ül, áll és tolja a kis vagonját és úgy gyalogol. Szoba egyik végéből a másikba és vissza és megint vissza, és megint vissza... Egyre több zöldséget eszik, és mostmár sokszor nem pépesitem, hanem villával töröm össze neki, eszik sajtot, joghurtot stb. Ezt mindkettőt imádja egyébként. Lehet olyan sajtot venni ami már előre le van reszelve, és csak úgy nyomkodja a kis kukacokat a szájába. Sőt tegnap már az almát és a banánt is csak összetörtem villával és úgy kapta, ami nagy jó, mert eleinte csak az előre elkészitett bolti dolgokat ette meg.
Ez van velünk mostanában, amellett, hogy én nagy bőszen készitem a születésnapi ajándékokat mire anyuék jönnek. Nem tudom emlitettem-e, anyunak egy scrapbook fotóalbumot készitek Noah első életévéről. Ez azt jelenti, hogy minden két oldalon egy hónap képei vannak feltüntetve. Már kész van 3 hónap, felteszek majd képeket róla.

hétfő, február 05, 2007

Ma elmentünk az egyik közeli parkba ahol emlékeztem, hogy láttam hintákat. Nagyon szép idő volt kb. 15 C körül. Nagyon tetszett neki a hinta-palinta, az elején még jó nagyokat mosolygott aztán egy idő után kezdte a hinta elringatni és majdnem elaludt...ezen a képen lehet látni, hogy már csak bámul és mindjárt leragadnak a szemecskéi :-)


Mindenfelé mászunk...szőnyegen, kövön, padlón, ágyon és a fűben is.


A helyszin ugyanaz csak éppen most megpihent Noah és végig kóstólta a levél és faág kinálatot. Egyébként nagyon szeret kint lenni, csak nézegette a leveleket, ahogy fújta a szél a fákat.


A kis család. G-nek egy kicsit le lett vágva a feje, Noah meg a fülében matat...hát egyedül én nézek bele ebbe a fényképezőgépbe???


csütörtök, február 01, 2007

Igy szoktuk jól beverni a fejecskénket.


Segitettem anyának leszedni ezeket a vackokat az asztalról.


Kimentünk és jól megtapogattuk és megkóstoltuk a leveleket.


Ez csak úgy...úgy néz ki Noah ebben a pólóban mint egy igazi férfi.


Aztán mivel a levelekkel nem laktunk jól, ettünk egy kis banánt és almát ennek a csodaszerkentyűnek a segitségével.


Ez nem ma történt de muszáj volt feltennem, ugyanis ilyen sirós képünk nem sok van...