Hát igen kb. ez a nap fénypontja. A védőnő. A védő nő aki nagyon sokat beszél és éppen ezért tilos kérdéseket kérdezni tőle. Ez egy iratlan szabály. Egyébként nagyon aranyos, segit, figyel, érdeklődik. És beszél. Sokat. De ez még mindig jobb, mintha az ellenkezője lenne, nem igaz? Dehogynem. Megint két kilót hiztam egy hónap alatt. Azt mondta a néni, hogy ez nem olyan rossz. Már majdnem 10-nél járok :-) Ezt nem azért irom mintha versenyeznék magammal, hogy mennyit tudok fölszedni, ez csak happening. Mondjuk most a múlt hónapban azt hittem több ugrott fel a testemre, de talán ez csak a pocak terebélyesedésére vezethető vissza :-)
Ma kitaláltam azt is, hogy márcsak 22 napot dolgozom, azt is félidőben. Ez most engem rettenetes boldogsággal tölt el. Na nem mintha utáltam volna a munkám... De azért visszaszámolok.
Mennyi visszaszámlálás... x nap a következő dokilátogatásig, y nap a következő védőnő látogatásig, z nap a következő whatever-ig... és yxcvvbnbn nap a baba megérkezéséig. Az ember mindig vár valamit, nemde? Aztán mikor eljönnek a várva várt dolgok, akkor megint lesz valami amit várunk. Milyen bölcs vagyok, nem gondoljátok?
Aztán meg kicsit rám is tört tegnap az aggódás keverve egy kis terhességi hangulatváltozással :-), azon kezdtem el sirdogálni, hogy milyen kisruhái lesznek a bébinek, meg honnan, meg mekkora, meg hogy nem leszek képes nevelni a babát, meg különben is, szóval kicsit jött a pánik aztán ott üldögélt a nyakamon :-). Aztán éjszaka amikor szokás szerint felébredtem és nem tudtam aludni, Isten egy kicsikét azt mondta, hogy emlékezzek már arra amit a gondviselésről mond a
Biblia-ban. Pontosan a 25. verstől a 34.-ig, biztos vagyok benne, hogy sokan ismeritek ezt a részt, na de mi van ha nem????? Isten gondoskodik rólunk, csak nézzünk vissza néha, mi mindent tett az életünkben. Na akkor jön a pofon ám, hogy oops, tényleg végig ott volt...és ott lesz mindig.
Pánik, el innen. HUSS. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése