"Maradjanak a szivedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz." 5 Mózes 6:6-7

péntek, július 13, 2007

Ezt olvastam ma reggel a Bibliában:
"Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged."
Ez úgy sziven ütött. Pont tegnap térképeztük fel az anyagi helyzetünket és hát nem mondanám éppen rózsásnak a helyzetet :-) Részletekbe inkább nem megyek :-)
A lényeg az, hogy a háziak válaszoltak a kérésünkre és bár lejjebb vitték az árat, az nekünk most per pillanat még mindig túl sok. Igyhát tegnap döntésre jutottunk. Továbbra is bérlünk, de nem itt Boise-ban, hanem az egyik külvárosi részben. Ezt úgy kell elképzelni, mintha mondjuk Budaörsre költöznél Budapestről. Ez egyrészt sokkal közelebb is lenne G munkahelyéhez, másrészt az árak SOKKAL alacsonyabbak arrafelé. Persze mindennek van ára. Az itteni helyen "hegyekben állnak" a parkok, biciklis utak stb. ott meg majd kocsiba kell ülni, hogyha parkba szeretnénk menni. Ez van. Mindenesetre én azért is tartom ezt a kiköltözést jó ötletnek, mert igy mindkét helyet kipróbáljuk, igy majd házvásárlásnál talán egyszerűbb lesz dönteni.
A másik érdekes dolog az, hogy találtunk egy nagyon szuper házikót tegnap az interneten, és nagyon beleszerettünk igy első ránézésre. Viszont elég kicsi az esélye annak, hogy ez a ház még két hónap múlva is ott legyen. Megpróbáljuk hát a lehetetlent. Rákérdezünk a háziaknál, hogy felbontanák-e a szerződést mindenféle következmény nélkül. Ha Istennek az a terve, hogy igy legyen, akkor IGY LESZ.

1 megjegyzés:

Márta írta...

Ezelőtt kb. 5 évvel pont ilyesmi bejegyzést írhattam volna, ha lett volna akkor netünk, nameg blog :) Mi is város végén lakunk, és autóval kell menni akármilyen normálisabb játszótérre. De legalább már van autóm kb. fél éve, mert azelőtt a buszozást, főleg amikor babakocsit is fel kellett rá cincálni, nem nagyon szerettem. Én úgy látom, mindig megkapjuk a szükségleteinkhez mérten a dolgokat, sőt még annál többet is. Tényleg az a fontos, hogy annak örüljünk, ami van.